A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

FRISNYÁK Sándor: Borsod vármegye földhasznosítása a 18-19. században

4. ábra. Borsod vármegye állatállománya (1857-1911) Jelmagyarázat: 1= szarvasmarha, 2= ló, 3=juh, 4- sertés 10,2-10,4 q búza terem. A szántóföld 10-12%-án burgonyát, takarmány- és ipari növényeket termelnek. A statisztikai források

15 alapján megállapítható, hogy a 19. század második felében Borsod földművelését a gabonatermelés uralja, helyenként monokultúrajelleggel (pl. Sajó-völgy, Miskolci-kapu, Borsodi-Mezőség). Az agrártermelés „tengelyét" alkotó szántóövezet termeli azt a gabonafölösleget, amelyet a Felvidékre és a monarchia országaiba szállítanak. A gyepterület (= 1865 km

2

), vagyis a rét és a legelő együttes aránya az összterület 25%-a. A Borsodi-Mezőség alacsonyabb peremtája és a Borsodi-ártér a megye nagy, összefüggő legelőövezete, ahol e művelésági forma részaránya 50-60% (3. ábra). DélBorsodnak e legmélyebb fekvésű területe a megye legjelentősebb állattenyésztő vidéke, mint ezt a kétbeltelkes („kertes") településforma is egyértelműen jelzi. A rét- és legelőterület a domb- és hegyvidéki tájak felé csökken, a Bükkfennsíkon és a körülötte lévő 400-600 m-es övezetben, továbbá a Csereháton 10% alatt marad (pl. Bükkzsércen 2,2%, Kisgyörben 4,2%, Kacson 5,6%, Cserépfalun 7%, Szilvásváradon 7,9%, Szendrőládon 7,9%, Rakacaszenden 8,9%). 15 Benda Gyula i. m. 290-301.; A Magyar Korona országainak 1901. évi mezőgazdasági termelése. Bp. 1903. 14-59. 591