A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

FEHÉR József: Szirmay Antal Hungaria in Parabolis-a

juk azt átadni. A cigányok ezt zenével kísérve, könnyezve szokták előadni, amint magunk is többször hallottuk ez tőlük." Szirmay könyve nagymértékben hozzájárult a magyarságnak önmagáról és a külföldiekben kialakított képe - mai szóhasználattal: sztereotípiái - megformálásához. A puszta, cigány, huszár, délibáb, alföld, csikós-gulyás, paprika stb. ezekben az évtizedekben lesz elengedhetetlen kelléke a magyar földnek és népnek. Mivel igen olvasott és népszerű volt, jórészt neki köszönhető Tokaj-Hegyalj a és a tokaji bor mítoszának megteremtése. Tőle származik például a közkeletűen ismert TokajHegyalj a-körülhatárolás, mely szerint „incipit in Sátor, definit in Sátor", azaz az abaújszántói Sátor-heggyel kezdődik és az újhelyi Sátor-heggyel végződik. Az ő népszerűsítő tevékenységével maradtak fenn és váltak napjainkig közkeletűen használtakká versek, bordalok, mulatóénekek, szólások, melyeket e művében és a Notitiábm tett közzé. Egy ilyen - neki tulajdonított - versrészietet és okfejtést közlünk az alábbiakban: „Áldott tokaji bor, be jó vagy sjó valál, Hogy csak szagodtól is elszalad a halál; Mert sok beteg téged mihelyt kezdett inni, Meggyógyult, nohamár ki akarták vinni. Istenek itala, halhatatlan Nektár, Az holott te termessz, áldott az a határ! Bár csak a sivatag homokok között is Fakadna oly forrás, ha nem több, csak öt is, Honnét az orvosság folyna, mint a Tisza, Amelynek a vizét sok ember s hal issza, Be sok beteg menne ennek a partjára s teli szívná magát pióca módjára!" „Magyarországon több olasz település is van. Ezek még első királyaink idejében telepedtek be és okleveleinkben mindenféle latin néven szerepelnek. Az 1242-ik esztendőben a tatár veszedelem után IV. Béla király Itáliából szőlőmíveseket hozatott be, kik a tokaji hegyeket itáliai szőlővesszőkkel újra betelepítették. Tőlük kapta nevét a Hegyalján Olasz-liszka mezőváros és Olaszi falu, nemkülönben a híres tokaji szőlőfajta, a Formint, mely azon itáliai Formina vidékéről nyerte nevét, amelyről már Horatius is énekelt a Lib. I. 20. Ódában. Hasonlóképp a Rumonya, vagy Romána szőlővessző is. De ma is sokan költöznek ide kereskedés céljából és magyar városokban telepednek meg..." A Hungária in Parabolis több más korabeli művel is összehasonlítható,

5 melyek az újjáéledő magyar nemzeti mozgalom időszakában születtek. Kétségtelen, hogy Szirmay munkája alulmarad az ezekkel való összevetésben. Míg amazokat elsősorban nemzetféltő-értékmentő szándék vezette - mely természetesen tőle sem tagadható meg -, őt elsősorban a szórakoztatás vágya és a feltétlen népszerűségre törekvés motiválta. Mint nyelvész, szótáríró minden vonatkozásban elmarad Baróti Szabó Dávid mögött, mint az eredeti dalok gyűjtője sem fogható Pálóczi Horváth Ádámhoz. Felülmúlják rendszerességben, alaposságban, anyaggazdagságban. Szirmay a szórakoztatás szándékát mindenek elé helyezte, a tudományosság elé is, ahogyan egyik mai ismertetője

6 megállapítja róla, Kazinczy Ferencet is idézve: „Szirmay minden ízében a tréfa, a könnyű életszemlélet, a villoni életfelfogás követője; kedélyesen szemléli a világot, nem vesz komolyan semmit; a házastársi, az alattvalói hűséget sem. Nem vette komolyan életét és nem vette komolyan a halált sem. Azt is csak afféle jó társaságot összehozó alkalomnak tekintette. Mikor ha5 Például: Baróti Szabó Dávid: Kisded szótár... Kassa, 1784., uő.\ A magyarság virági. Komárom, 1803.; Dugonics András: Magyar példa beszédek és jeles mondások, 1-2. köt. Szeged, 1820.; Pálóczi Horváth i. m. stb. 6 A kéziratban maradt fordítás utószavában dr. Szabó Lajos etnográfus, művelődéstörténész. 581