A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

JELENA VINOGRADOVA: Az óorosz agrárkultusz szentjei

-mámmmmmmmmmimmimm, , \m, MÍ fc>*fe' -»•-.•«, •rr—^-ri

Jtttni-«a -ir-Mttn • i—m«i I»I tn t iniir—i 4. /:e/j. Vlaszij, Flór és Lavr ikonja a 17. század második feléből, Vologda (fenyőfa) Az északon élő parasztság életében a lovak fontos szerepet játszottak. Ábrázolásuk gyakran megtalálható az ornamentikái díszítésekben, az irántuk való különleges érdeklődést népdalok, mesék, szertartások motívumai őrzik. Ezért van nagy tisztelete a parasztember szemében a védőszentjének is. Az egyház augusztus 31-én tartja az ünnepet. Mivel az orosz legendák a szentek életének eseményeit orosz talajba ültetik át, Flórt és Lavrot is parasztembereknek ábrázolják, akiket kútásás közben betemetett a föld. A félig kész kutat az emberek betömték, a romok alól csak egy kis vékony erecskén szivárgott ki a víz. Aztán egy paraszt észrevette, hogy egy beteges lovacska, aki a tócsához járt inni, gyógyulni kezdett. Ekkor az emberek kiásták a csodatevő forrást, s megtaláltak benne Flórt és Lavrot - épen és egészségesen. A néphit szerint ezért lett Flór és Lavr a lótenyésztés védőszentje. Nemcsak a ménes pusztulásakor fordultak hozzá, hanem a családi élet védőszentjeként is tisztelték. Egy 16. századi ikon, a „Flór és Lavr csodatette" (VOKM, 7821) kerek, pontos szerkesztésű. A kompozíciót Mihály arkangyal alakja koszorúzza, előtte Flór és Lavr. A kompozíció alsó felében a hétköznapi élet jelenetei láthatók: ménes a vízesésnél és lovászok. Ezeknek a szenteknek az ünnepnapját a „lovak napjának" tekintették, magukat a szenteket pedig „a lovak istenének". Ezen a napon a lovak farkát megfésülték, sörényükbe szalagot fontak, templomba vezették, s szentelt vízzel megszentelték őket. A „lovas szertartáshoz" egyes helyeken speciális tornyot építettek, ahol a lovak ünnepén a vértanúkra emlékeztek. Sz. Makszimov ennek kapcsán megjegyzi, 555