A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

JELENA VINOGRADOVA: Az óorosz agrárkultusz szentjei

Ü •ÁM H HftVii ••^•T IT |M r • - r

i

T8 VB ' L 5H JI * íl H ^ Hl BH B BHIV TI 1 • •III II |BJ Qj : hogy némelyik torony a falvaktól távol eső helyen, gyakran erdei tisztásokon állt, s az év során teljesen elhanyagolt, nem látogatják.

17 Ugyancsak Sz. Makszimov állapítja meg, hogy a György-nap, s a Flor-Lavr-nap hagyományai szinte homályba borítják nemcsak az év kisebb ünnepnapjait, de az olyannyira tisztelt ősi szentet is, mint Vlaszij (Balázs).

18 A Vlaszijkultusz Oroszország északi vidékein a Voloszkultusz jegyeit őrzi, mivel az ő hagyományát vitte át a kereszténység korába. A szerepváltásban a nevek hangzásában megfigyelhető hasonlóságnak is része lehetett. Szt. Balázs vértanú Szevaszta város püspöke volt Diocletianus (284-306) római császár és Licinius (307-324) uralkodása idején, akik üldözték a keresztényeket, ezért Balázs az Agreos hegyén, egy barlangban rejtőzködött el. A vadállatok áldást kérni jártak hozzá, s türelmesen várták, amíg befejezi az imát. A beteg állatokat a szent kézrátéttel gyógyította meg. Rejtekhelye azonban nyitva volt, ezért könnyen elhurcolhatták, hogy hite nyílt vállalásáért a tengerbe dobják. Ekkor csoda történt: Balázs keresztet vetett a vízre, s száraz lábbal ment át rajta. 316-ban végezték ki. Alakját egy 17. századból való novgorodi ikon, a „Flór, Vlaszij és Lavr" őrzi (VOKM, 13474). Alakjából, mint azt Sz. Makszimov megjegyzi, nem hiányoznak az „elsőszülött és az uralkodói képesség" jegyei. Ő a legidősebb és a legbölcsebb az ábrázolt alakok között, Flór és Lavr áhítattal telt várakozásban hallgatja a boldog szent beszédét, mozdulatuk a vele szemben érzett hódolatot fejezi ki. Ugyancsak a hódolat jele, hogy a kép központi alakjának a ruhái világosak, ami szinte előretolja őt az első képsíkba. A nézőnek úgy tűnik, hogy a szent kész kilépni a kép felületéből, hogy a valóságos életben is jótettet hajtson végre. A vologdai mester alkotásában egy, az emberhez közelálló, közérthető, jelentős alakot mutatott be. A keresztény egyház február 24-én ünnepli emléknapját. Az óorosz néphit ezt a napot Voloszhoz kapcsolta, akitől Balázs a nyáj oltalmazójának szerepét vette át. Ikonját körbehordták a tehénistállókon, a karámban rituális szertartásokat tartottak vele a beteg állatok gyógyítására. Vlaszij, azaz Balázs napján mindenütt ájtatosságot tartottak, amelyre elhajtották a csordát, megállították a 5. kép. Vaszilij Velikij ikonja a 15-16. századfordulójáról (RosztovSzuzdalszk-i iskola, fenyőfa) 17 Makszimov Sz.. V. Útmutató 106. 18 Makszimov Sz. V. Útmutató 41. 556