A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
PUSZTAI Tamás: Kora újkori kerámia az egri ferences templom területéről I.
egyik egri hengeren - vékony fekete sáv rajzolódik ki. Szerkezeti vázlatát az 5. kép 4. rajza mutatja. A kemence felépítményének anyaga a miniatúra alapján nem állapítható meg. Nem valószínű azonban, hogy kenyérsütéshez fémből készült kemencét használtak volna. Ez adatokat figyelembe véve, a ferences templom ásatása során előkerült három ismeretlen rendeltetésű tárgyat egy kenyérsütő kemence felépítményeként is rekonstruálhatjuk. A bennük megfigyelt koromnyomok is erre utalnak. Az agyagból készült csonkakúp lehetett a kemence füstfogója. Erre kerülhetett kéménynek a két agyaghenger, melyek közül az lehetett az alsó, melynek egyik végén a keskeny bevágás látható. Ez a belső peremmel ellátott bevágás szolgálhatott a kemence léghuzatjának szabályozására, melyet a nyílásba helyezett, megfelelő formájú lapos lemez betolásával illetve kihúzásával lehetett megoldani, alkalomadtán a felfűtött kemencét lezárni. Az Egerből előkerült, a magyar régészeti leletanyagban ez idáig párhuzam nélküli három tárgynak a III. Murád Szürnáméjából ismert kenyérsütő kemencével való azonosítása természetesen csak az egyik - ám az ábrázolással való hasonlóság miatt is igen valószínű - lehetséges felhasználási területét jelentheti. Formájuk alapján más célokra használt tüzelőalkalmatosság füstelvezetője, kéménye is lehettek. 16 A mai és középkori törököknél a kenyérsütésnek változatos eszközeit és módjait találjuk meg. Az elsősorban a hódoltság kisebb palánkjaiból ismert, de Egerben is előforduló, a balkáni területek újkori leletanyagával is rokonságot mutató, kúp alakú, füles, agyag sütőharangok és lapos, kerek sütőtálak funkciójának meghatározásánál 17 , a balkáni párhuzamok alapján, a kenyérsütést is meg kell említenünk. E viszonylag mobilis eszközök mellé sorolhatjuk a török birodalom központi területeivel is kapcsolatba hozható, rézből készült, lapos, tepszi néven ismert fémedényeket, melyekben a pita nevű kenyeret, különböző édes tésztákat sütik (Gerelyes 1997, 1; Kovács 1984, 85). 16 A törökök feltehetően a hódoltság alatt Magyarország területén is használták a magyar kutatók által „parázs serpenyőnek" nevezett (Fekete 1944, 295) mangalt. E tárgy klasszikus formájának felépítése nem hozható kapcsolatba az Egerből most megismert tárgyakkal. A török birodalom mediterrán területeinek enyhébb éghajlatú tájain elterjedt, török főúri háztartásokban az újkorból is ismert mangal - szenes, faszenes sütő (Steuerwald 1972, 606), fémből készült (Türkce Sózlük 1988, II. 986). Egy csőtalpon álló, kör alakú, lapított tetővel záródó parázsserpenyő újkori példányát mutatja be Gerelyes Ibolya a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből (Gerelyes 1997, 2. kat sz. 80). Ismerünk ilyen mangalokat a török által meghódított Bulgária újkori anyagából is (Georgieva-Ivanchev-Peneva 1980, 184, 226. kép, 185, 228. kép). „E bolgár, újkori anyag az egri leletek szempontjából azonban egy sajátos - sajnos csonka - párhuzammal is szolgál. Egressy Gábor - a magyar szabadságharc tisztje - írja naplójában, hogy 1849-ben, a török birodalomban tett kényszerű útja során Bulgáriában azt tapasztalta, hogy a falusi nép - az enyhe éghajlaton - a kályha hiányát a szegény családoknál cserépmangallal, a gazdagoknál rézmangallal pótolja (Egressy 1851, 32) (Erre az adatra Ökrösné Barta Júlia néprajzkutató hívta fel figyelmemet. Segítségét ez úton is köszönöm.). Sajnos az általa említett cserépmangalnak nem ismerjük a formáját, így nem dönthető el, hogy a klasszikus rézmangallal, vagy már esetleg a 20. századból mangal néven ismert, hús sütésére használt eszközzel mutat formai rokonságot. A jelenkori török területeken is ismert mangal ugyanis lábakon áll, tüzterében, fém rostélyon faszenet égetnek. A tűztér fölé egy csonkakúp alakú fedő, arra egy hengeres kémény kerül. Formailag tehát felépítményében az egri leletekkel mutat hasonlóságot. A történeti okok miatt is sok török jegyet magán viselő bolgár néprajzi anyagban gyakran előforduló rézmangal (Georgieva-Ivanchev-Peneva 1980, fentebb idézett helyei) cserépből készült változatára ez idáig nem találtam példát. Az egri tárgyak funkciójának és megnevezésének pontosabb meghatározásához esetleg e bolgár cserépmangal pontosabb meghatározása hozhat majd közelebb. 17 A sütőharang és sütőtál használatának legutolsó összefoglalása, további irodalommal: Kovács 1996,41. 482
