A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PUSZTAI Tamás: Kora újkori kerámia az egri ferences templom területéről I.

6. kép. 1-3: Tandir - Köse 1965 és Kosay 1957 nyomán A bemutatott tárgyak, kisebb eltérésekkel, a hódoltság kori Magyarország török leletanyagának ismert formáit képviselik, egy részük pedig a hódoltság utolsó időszakának, vagy az azt követő évek törökös formákat őrző terméke lehet. A leletek között található csonkakúp alakú, illetve két hengeres agyagtárgyhoz hasonló (5. kép 1-3) azonban ez idáig még sem a kora újkori magyar, sem a török leletegyüttesekből nem került elő. Rendeltetésük meghatározása bizonytalan. A hengerek és a tölcséres tárgy összetartozóak. Ezt támasztja alá azonos anyaguk, valamint, hogy 35 cm átmérőjű nyílásaik pontosan összeillenek. Belsejük helyenként kormos.

15 A tölcséres és a hengeres tárgyak funkciójának meghatározásához segítségünkre lehet egy miniatúra ábrázolása III. Murád Szürnáméjából. A miniatúra a „kenyérsütők felvonulását" mutatja be, mely felvonulást III. Murád szultán (1574-1595) fia körülmetélése alkalmából rendezték Isztambulban {Fehérvári 1987, 250, 228. színes kép). A képen egy szállítható kenyérsütő kemence látható. A kemence tetején egy csonkakúp alakú füstfogó van, melyre egy hengeres kémény került. A kémény alsó részén - ott, ahol az 15 Az általuk alkotott szerkezet rekonstrukciójánál felmerül a vízvezetékcső-részlet lehetősége. Az első hengeres tárgyon látható bevágás, illetve annak belső pereme azonban akadályozná a víz szabad áramlását. A hengerek és a tölcsér pontosan összeillenek, de nem csúsztathatók egybe mint a vízvezetékcsövek, s nem is volt semmi nyoma rajtuk az egymáshoz rögzítéshez használatos meszes habarcsrétegnek. Az izniki feltárások során hasonló méretű agyaghengerek egy török fürdő területén, a fürdő hypocaustumának alkotóelemeként kerültek felszínre. Ezekhez azonban nem tartozott tölcsér, s nem volt rajtuk bevágás sem (Aslanapa-YetkinAltun 1989, 189, 194,202). 481