A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
PAPP Ildikó–BABCSÁN Norbert–KOVÁCS Árpád: Kora újkori kerámiamázak (Az ónodi és muhi feltárások kerámiamázainak anyagtudományi elemzése)
kátolvadékok, amelyeknél az amorf szerkezet kialakításában meghatározó jelentősége van az egyes mázképzö oxidok és fémoxidok keverékének. Önmagukban az egyes fémek oxidjai, szilikátjai nem alkalmasak máz képzésére. A mázak alkotórészeinek szerepe az égetés során különböző. Az alkotórészek égetéskor alakulnak át fényes, üvegszerü olvadékká, mázzá. A mázaknak nincs meghatározott olvadáspontjuk, mint a kristályos anyagoknak, hanem fokozatosan érik el azt a hőmérsékletet, amelyen fényes, üvegszerű bevonattá alakulnak át. Ezt a tartományt olvadási intervallumnak (hőmérséklet tartománynak) nevezik. Ennek értéke elsősorban a bázikus fémoxidok és a kovasav arányától függ. Minél több a kovasav a fémoxidhoz viszonyítva, annál magasabb hőmérsékleten olvad a máz és fordítva. A olvasztási hőmérsékletet legjobban csökkentő oxidok sorrendje a következő: PbO-BaO-SrO-K 2 0-NaO-ZnO-CaOMgO-Al 2 0 3 . A kerámiamázakkal szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény az, hogy a mázfelület sima és buborékmentes legyen. Ez elsősorban a viszkozitás megfelelő beállításával érhető el. A mázolvadéknak elég hígfolyósnak kell lennie ahhoz, hogy egyenletesen szét tudjon terülni és a keletkező gázbuborékok el tudjanak távozni. 2 Ugyanakkor megfelelő viszkozitás szükséges ahhoz, hogy a máz a felületről ne folyhasson le. A cserép és a máz égetéskor egymástól eltérő fizikai tulajdonságú anyagként viselkedik. Ha a máz és a cserép hőtágulási együtthatója nincs jól összehangolva, akkor a kész tárgyakban feszültség keletkezik. Magas hőmérsékleten a máz olvadék formájában van jelen, így a hülés kezdetén a cserép összehúzódása még zavartalan, de a hőmérséklet csökkenésével a máz is fokozatosan megdermed. A továbbiakban a két anyagnak már együtt kell zsugorodnia. Ha a máz hőtágulási együtthatója nagyobb, mint a cserépé, akkor a máz jobban zsugorodik, ezért a mázban húzófeszültség keletkezik. Ha a feszültség nagysága meghaladja a máz szívóssága által meghatározott értéket, a máz folytonossága megszűnik, hajszálrepedés (hárisz) keletkezik. A máziszap száradásakor a ki nem égetett máz rétegében finom - a hajszálrepedéseknél vastagabb - repedések keletkeznek. Ezek a máz olvadásakor nem tűnnek el, de megakadályozzák az újabb repedések létrejöttét. Tehát a szemmel látható repedések a máziszap száradásából, a hajszálrepedések pedig a máz megolvadása utáni zsugorodásából jönnek létre. A mázazás során a máziszappal felvitt mázszemcsék között mintegy 3050% levegőbuborék helyezkedik el. Az égetés kezdetén a szemcsék lágyulása és a mázréteg zsugorodása okozza azt, hogy a szemcsék közötti összefüggő gáztér egymástól elhatárolt, szabálytalan alakú gázzárványokra osztódik. A mázban további változások csak a máz megolvadása után figyelhetők meg. Az égetés elején valósággal habzik a máz. Erősebb buborékképződés figyelhető meg a cserép azon pontjain, ahol kvarckristályok vannak jelen. Ez arra utal, hogy a kvarc katalitikus hatására az olvadékban oldott gáz szabadul fel. Teljes tisztulás azonban még hosszú idő alatt sem következik be, viszont a szilikátolvadék (olvadt máz) kis felületi feszültsége elősegíti a buborékok távozását a mázból. A máz gáztalanodása kétféle hibát okozhat, tűszúrásosságot vagy kráterességet. A gáz buborék formájában az olvadék felszínére hatolva a buborék elpattan és a felületen kráter keletkezik. A kráter csak akkor simul ki, ha az olvadék viszkozitása, felületi feszültsége és az égetés körülményei megfelelőek. A színes mázak átlátszó vagy színes fedőmázak lehetnek. A kerámiai mázak színezésére használt anyagok legtöbb esetben fémoxidok vagy azok keverékei. Igen gyakori 2 Somodi Zsuzsanna-Pálffy András-dr. Kámory Lajos: Finomkerámiaipari technológia. Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1984 448
