A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PAPP Ildikó–BABCSÁN Norbert–KOVÁCS Árpád: Kora újkori kerámiamázak (Az ónodi és muhi feltárások kerámiamázainak anyagtudományi elemzése)

az az eljárás, hogy nem az oxidot, hanem annak valamely vegyületét vagy speciálisan előkészített formáját, az un. színtestet adagolják a máznyersanyaghoz. Az oxidok illetve színtestek segítségével sokféle színeffektus is előállítható. Az alapszín attól függően változtatható, hogy a felhasznált oxidok (alkalikus, ólmos vagy több oxid keveréke) mi­lyen összetételű mázba kerülnek. Több oxid illetve színtest használata esetén komplex vegyületek is keletkezhetnek, ezáltal már bonyolultabb színösszetétel is elérhető. A szí­neket a kemence atmoszféra, illetve a felhasznált oxid és színtest mennyisége is befolyá­solja. Ólommázak: Ezeknek a mázaknak az olvasztóanyaga túlnyomórészt ólom-oxid. Különbséget te­szünk egyszerű és összetett ólommázak között. Az előbbiek nagyrészt csak ólom-oxidból és kvarcból állnak, az utóbbiaknál az ólom-oxidot többé-kevésbé más bázikus oxidok váltják föl (CaO, K 2 0, A1 2 0 3 stb.). Ólomtartalmú mázaknak nevezzük mindazokat a má­zakat, amelyek "bizonyos mennyiségű ólom-oxidot tartalmaznak. (Az általam vizsgált ónodi és muhi leletek mindegyike ólommázas.) Opak (átlátszatlan) mázak: Az opakmázakhoz tartoznak a homályosított mázak. Az üvegolvadékban finoman eloszlott szilárd részecskék homályossá teszik a mázat. A homályosító szilárd részecskék nem vesznek részt az üvegképződésben. Klasszikus homályosító szer az ón-oxid. Az ón­oxidnak a 8-12%-os hozzáadásával az átlátszó mázakból fehéren fedő mázakat kapunk. A teljes fedőhatást akkor érjük el, ha az ón-oxid a lehető legkisebb szemnagyságban ta­lálható meg az üvegolvadékban. Régebben fémólomból és ónból hevítéssel (ólom-ón­hamu) keveréket készítettek és ezt adagolták a mázhoz. (Ezek a mázak olyan tulajdonsá­gúak, amely alkalmas a porcelánmázak utánzására, mivel átlátszatlan fehér felületet ad.) 3 Ólomvegyületek: Nyersanyaguk főként ólomgelét (PbO), mínium (Pb 3 0 4 ), ólom-szilikát (PbSi0 3 ). Az ólomvegyületek a legjobb olvasztóanyagok, és ennélfogva minden alacsony hőmér­sékleten olvadó mázban megtalálhatók. Csökkentik a viszkozitást, a máz könnyen meg­folyik, keménysége alacsony (acéllal karcolható). Az ólommázak jól oldják a színező­oxidokat és általában szép színeket alkotnak. Ónvegyületek: Ezek a vegyületek ón-dioxid, Sn0 2 alakjában kerülnek a mázba. Az ón-dioxid tu­lajdonképpen nem mázanyag, hiszen kémiailag nem vesz részt a mázképződésben, vagyis közömbösen viselkedik. Ha igen finoman eloszlik a mázban homályosodást idéz elő, mert oldódás nélkül ágyazódik be az üvegolvadékba. Az ón-oxid növeli a mázak rugal­masságát, és csökkenti az alacsony tágulási együtthatója miatt a hajszálrepedések képző­dését. Olvadékony mázak: Ezen azokat az ólom- és ónmázakat kell érteni, amelyek már alacsony hőmérsék­leten megolvadnak. Azokat a mázakat, amelyek már 600-800 °C között olvadnak, flusznak nevezzük. Az ólom-oxidnak a mázképző olvasztó hatása elengedhetetlen. Ezen mázak ólom-oxid tartalma kb. 60-70 t% (majolikamázak). 3 Sabján Tibor. Népi cserépkályhák. Múzsák Közművelődési Kiadó 449

Next

/
Thumbnails
Contents