A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
PAPP Ildikó–BABCSÁN Norbert–KOVÁCS Árpád: Kora újkori kerámiamázak (Az ónodi és muhi feltárások kerámiamázainak anyagtudományi elemzése)
az az eljárás, hogy nem az oxidot, hanem annak valamely vegyületét vagy speciálisan előkészített formáját, az un. színtestet adagolják a máznyersanyaghoz. Az oxidok illetve színtestek segítségével sokféle színeffektus is előállítható. Az alapszín attól függően változtatható, hogy a felhasznált oxidok (alkalikus, ólmos vagy több oxid keveréke) milyen összetételű mázba kerülnek. Több oxid illetve színtest használata esetén komplex vegyületek is keletkezhetnek, ezáltal már bonyolultabb színösszetétel is elérhető. A színeket a kemence atmoszféra, illetve a felhasznált oxid és színtest mennyisége is befolyásolja. Ólommázak: Ezeknek a mázaknak az olvasztóanyaga túlnyomórészt ólom-oxid. Különbséget teszünk egyszerű és összetett ólommázak között. Az előbbiek nagyrészt csak ólom-oxidból és kvarcból állnak, az utóbbiaknál az ólom-oxidot többé-kevésbé más bázikus oxidok váltják föl (CaO, K 2 0, A1 2 0 3 stb.). Ólomtartalmú mázaknak nevezzük mindazokat a mázakat, amelyek "bizonyos mennyiségű ólom-oxidot tartalmaznak. (Az általam vizsgált ónodi és muhi leletek mindegyike ólommázas.) Opak (átlátszatlan) mázak: Az opakmázakhoz tartoznak a homályosított mázak. Az üvegolvadékban finoman eloszlott szilárd részecskék homályossá teszik a mázat. A homályosító szilárd részecskék nem vesznek részt az üvegképződésben. Klasszikus homályosító szer az ón-oxid. Az ónoxidnak a 8-12%-os hozzáadásával az átlátszó mázakból fehéren fedő mázakat kapunk. A teljes fedőhatást akkor érjük el, ha az ón-oxid a lehető legkisebb szemnagyságban található meg az üvegolvadékban. Régebben fémólomból és ónból hevítéssel (ólom-ónhamu) keveréket készítettek és ezt adagolták a mázhoz. (Ezek a mázak olyan tulajdonságúak, amely alkalmas a porcelánmázak utánzására, mivel átlátszatlan fehér felületet ad.) 3 Ólomvegyületek: Nyersanyaguk főként ólomgelét (PbO), mínium (Pb 3 0 4 ), ólom-szilikát (PbSi0 3 ). Az ólomvegyületek a legjobb olvasztóanyagok, és ennélfogva minden alacsony hőmérsékleten olvadó mázban megtalálhatók. Csökkentik a viszkozitást, a máz könnyen megfolyik, keménysége alacsony (acéllal karcolható). Az ólommázak jól oldják a színezőoxidokat és általában szép színeket alkotnak. Ónvegyületek: Ezek a vegyületek ón-dioxid, Sn0 2 alakjában kerülnek a mázba. Az ón-dioxid tulajdonképpen nem mázanyag, hiszen kémiailag nem vesz részt a mázképződésben, vagyis közömbösen viselkedik. Ha igen finoman eloszlik a mázban homályosodást idéz elő, mert oldódás nélkül ágyazódik be az üvegolvadékba. Az ón-oxid növeli a mázak rugalmasságát, és csökkenti az alacsony tágulási együtthatója miatt a hajszálrepedések képződését. Olvadékony mázak: Ezen azokat az ólom- és ónmázakat kell érteni, amelyek már alacsony hőmérsékleten megolvadnak. Azokat a mázakat, amelyek már 600-800 °C között olvadnak, flusznak nevezzük. Az ólom-oxidnak a mázképző olvasztó hatása elengedhetetlen. Ezen mázak ólom-oxid tartalma kb. 60-70 t% (majolikamázak). 3 Sabján Tibor. Népi cserépkályhák. Múzsák Közművelődési Kiadó 449
