A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

TOMKA Gábor: Közép és kora újkori településrészlet Mohi mezőváros belterületének peremén (Jelentés az M-30-as autóút 41. számú lelőhelye I. és IV. munkahelyének régészeti feltárásáról)

megfigyelések a sárga agyagos, helyenként homokos altalajba ásott objektumokra vonatkoznak. A rétegződés hiánya, valamint az a tény, hogy ezen a munkahelyen szuperpozíció sem fordult elő, sajnálatosan megnehezíti az objektumok keltezését. Az igen csekély számú leletanyagon kívül nincs fogódzónk a jelenségek korának megállapításához. A feltárt objektumok és értelmezésük Humuszos mélyedés Az I/58-I/59-es négyzetekben 8-10 m széles, határozatlan, de többé-kevésbé észak-déli irányban futó körvonalú, humuszos folt bontakozott ki a szántás alatti nyesésben, az altalajba mélyedve. Bontása során kiderült, hogy sekély, leletanyagot nem tartalmazó mélyedés. Feltehetően természetes mélyedésről volt szó, mely az erózió során antropogén hatásoktól mentes humusszal töltődött fel. Árkok A munkahely nyugati szélén két árokrészlet került elő. Az o2 árok az 1/46 négyzet délnyugati sarkában jelent meg, és az 1/56 négyzetben közel átlósan húzódott északnyugat-délkelet irányban. Az altalajba 30 cm-re mélyítették, szélessége a megfigyelési szinten 60 cm körül ingadozott. Átmetszete félkör alakú, betöltésében két fázist sikerült elkülöníteni. Az alsó, keményebb, fekete lerakódást (s82 és s84), melyet az árok teljes hosszában nem tudtunk megfigyelni, de helyenként 15 cm-es vastagságot is elért, egy lazább, sötétszürke, humuszos betöltés fedte (s77). Az o9 árok az o2 folytatásában, attól délkeletre került elő, az 1/57 négyzetben. Északnyugati vége a feltárt területre esett. Az altalajba 25 cm-re mélyült, szélessége 40 cm körüli volt. Az o9 oldala öblös, alja egyenes kiképzésű; fekete, agyagos betöltése (s83) egységes volt. Az o2 árok alján tapasztalt lerakódás alapján feltehetjük, hogy a hosszabb ideig nyitva álló árokban - legalábbis időszakosan - víz állt. Az o2 és o9 kapcsolatáról biztosat nem mondhatunk. Elképzelhető, hogy az o2 délkeleti folytatása a feltáratlan területen párhuzamosan futott o9-cel; ez esetben egykorúságuk valószínűtlen. A két árok eltérő mérete, kissé eltérő metszete és a betöltés különbözősége is a jelenségek függetlenségét látszik igazolni. Az is lehetséges azonban, hogy o2 az 1/56 négyzet feltáratlan déli részén véget ér. Ez esetben a két árok között maximálisan 4,5 m széles átjáró maradhatott. Ha az utóbbi feltételezés igaz, az egykorúság az azonos tájolás miatt valószínű, de nem bizonyos. Gödrök (ol, 08) Az 1/56 négyzetben egy nagyobb, kb. 1 m átmérőjű gödör mélyült 25 cm-re az altalajba (ol, betöltése sl). A megfigyelési szinten alakja szabálytalan ovális volt. A gödörből néhány kerámiatöredék bukkant elő (3. kép 1). Elszántott gödör alja lehetett az 1/47 négyzetben kibontott beásás (08). A jelentkezési szinten kerek, 50 cm átmérőjű foltként jelentkezett. Betöltése humuszos volt (s26), a tölcséresen szűkülő objektum alja ívesen lekerekítettnek bizonyult. A betöltésből cserépfedő gombja és néhány további kerámiatöredék került elő (3. kép 2-4). Az o 1-ből előkerült kevés kerámia a késő középkorra datálható, a mázas kerámia hiánya miatt feltehetően a 16. század közepénél korábbi. A profilált fedőgombos, jól korongolt palástú fedőtöredék és a vékony falú füles edény töredéke azt látszik bizonyítani, hogy az 08 gödröt a késő középkor végén, talán már a 16. század folyamán tölthették fel. 418