A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

FELD István: A monoki reneszánsz kastély

12. kép. Korábbi nyílás feltárása a kastély földszintjén szolgáló ablakokat gótikusnak jelentsen ki - déli homlokzat ilyen jellegű kőkeretes ablakát mindenesetre a 16. századra helyezte. Nem látszik azonban megalapozottnak az a feltevése, hogy a következő bővítésnek „1566-ig készen kellett lennie, mert ebben az évben dúlják fel a törökök a .... kastélyt is"

19 hiszen semmi sem utal arra, hogy az ismertetett szerény reneszánsz műrészletek ilyen koraiak lennének. Az északkeleti egyszerű ikerablakok csupán halvány visszfényei a közeli Sárospatak palotaszárnyai 1563 körüli jellegzetes lombard ablakainak

20 - egy ilyen időben közeli, közvetlen leszármaztatás, tehát aligha képzelhető el. Mindenesetre egy, közvetlenül a török pusztítás kapcsán csupán feltételezett újjáépítés inkább a 16. század utolsó harmadára valószínűsíthető, s az épület mai formáját eredményező, a födémszintek gyökeres megváltozásával - azaz közel félszintnyi eltolással -járó gyökeres átalakítás időpontja is inkább a 18., mint a 17. századra eshetett. Megfelelő adatok hiányában azonban erről - vagy többek között a kerek tornyos külső falak koráról - ma még nem lehet érdemben nyilatkozni. Emiatt az ismert 17-18. századi inventáriumok adta leírás azonosítása sem végezhető még el. így a további régészeti kutatás - a falvizsgálat mellett elsősorban ásatás - előtt csupán néhány építéstörténeti hipotézis megfogalmazására lehet vállalkozni. 19 Uo. 20 Détshy Mihály: A sárospataki vár és urai 1526-1616. Sárospatak, 1989. 40. A „lombard ikerablakokra" összefoglalóan, részletes irodalommal: Tóth Ferenc. A gyulafehérvári fejedelmi-püspöki palota előkerült reneszánsz részletei. Tusnád 1996. A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Szerk. Benczédi Sándor, h. n. 1997. 109-114. 413