A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

GEDAI István: Román kori éremművészet Árpád-házi pénzeken

István első és következő (CNH.I. 7. majd 1.) pénzeinek nemcsak ábrája, hanem betűtípusai is eltérnek. Utóbbiakat kevésbé gondosnak érezzük, s bennük más műhely termékeit véljük látni. Még két jelenséget kell említenünk első pénzeinknél, ami természetesen kihatott a továbbiakra is. Egyik a ponctechnika alkalmazása, ami a CNH.I. 1 .-en és 7-en figyelhető meg legjobban. Betű-elem poncokat használtak; egy vonal-ponccal készítették a T, az E, a H stb. elemeit. Két kicsi félholdból alakították az S betűt és a P betű ívét. A másik jelenséget pedig akkor érthetjük meg, ha István pénzeit összevetjük külföldi pénzekkel, ahol a feliratok majd minden esetben torzak, amit nem lehet mindenkor a verőtő készítő mester írni-olvasni nem tudásával indokolni. István pénzein viszont sehol egy tévedés! Ennek oka, hogy a verőtöveket készítő magyar mester - mint a 10. századi ékszereknél is - előzetesen megszerkesztette művét, a képet, felirati mezőt négy részre osztotta és a többit ezek közé szorította.

1 Említettük, hogy a magyarok már a honfoglalás előtt ismerték - és értékmérőként használták is - a bizánci aranypénzt. Talán ennek emléke II. Michael és Konstantinos (832-839) két félbevágott, illetve átfúrt solidusa, amely Jánoshalmán és Tiszaeszláron került elő.

14 A Kárpát-medencébe költözött magyaroknál csak fokozódott a bizánci solidus szerepe; leletek (Tokaj, Nagyharsány),

15 majd írott források bizonyítják. Hóman Bálint szerint ezt jelenti a Szent István törvényeiben említett „pensa auri"

16 és természetesen erre utal Szent László II. 11. te. „bizantius"-a. A bizánci solidus kiemelkedő szerepét látjuk Szent István aranypénzverésében, amely a bizánci solidus pénzlába szerint készült.

17 Előlapján STEPHANVS REX köriratban a király nyitott koronás mellképe van, kezében maga előtt országalmát tart. Hátlapján PANNÓNIA köriratban ugyancsak koronás mellkép (Szűz Mária?) látszik (4. kép). Ebből az aranypénzből mindössze három példány maradt fenn: kettő a Magyar Nemzeti Múzeum éremgyüjteményében, egy pedig a gothai múzeumban van. Kérdés, hogy Szent István aranypénzverésének gazdasági vagy politikai indoka volt. Az bizonyosra vehető, hogy a magyar gazdaság nem igényelt ilyen nagy értékű fizetőeszközt. A nemzetközi kereskedelem (Ibrahim ibn Jakub prágai jelenléte Magyarországról származó bizánci aranyakkal

18

) azonban indokolhatta és a törvények csak hangsúlyozzák a solidus magyarországi szerepét. Ettől függetlenül akár szimbólumként is felfoghatjuk István király regensburgi és bizánci mintára vert pénzverését, mint a kor két szuperhatalma közötti diplomáciai koncepciót. A magyar aranypénz azonban művészettörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű: két mellképábrázolás kisplasztikán Szent István korából. Bár a bizánci éremképek hatása egyértelmű, de inkább csak kompozícióban, amennyiben azokon is szembenéző uralkodó-mellkép van. A magyar aranypénz királyábrázolása valósághűségre törekszik. A nyitott korona és országalma, István király szakállas képe a koronázási palást Szent Istvánjával vethető öszsze és így annak is valósághűségét erősíti. 13 Vadász György; Éremkép-szerkesztés pénzverésünk kezdetén. Az Érem. 1978/2. 3-9. 14 Gedai, István: Ninth century Byzantine coins in the tenth century Hungárián Finds. Indián Numismatic History, Art and Culture. (Essays in honour of Dr. Parmeshwari Lal Gupta.) Delhi. é. n. (1993) 209-213. 15 Kövér Béla: Újabb adatok az ötvösség történetéhez hazánkban. Archaeologiai Értesítő XVII. (1897) 233-241.; Gedai István: A magyar pénzverés kezdete. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1986. 40-49. 16 Hóman i. m. 163. 17 Gedai, István: The effect of the Byzantine gold coins on the Hungárián Coinage. Proceedings of the Xlth. International Numismatic Congress. Louvain-la-Neuve. 1993. III. 191-194. 18 Hóman Bálint: Adalék a X-XI. századi pénztörténetünkhöz. Századok. LII. (1918) 161-167. 352