A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

GEDAI István: Román kori éremművészet Árpád-házi pénzeken

Természetesen az arcvonásokat tekintve aligha beszélhetünk mai értelemben vett portréról, de közelebb áll hozzá, mint az időben következő figurális ábrázolás királya Salamon denárán. István közvetlen utódai alatt - Péter (1038-1041, 1044-1046), Aba Sámuel (10411044), I. András (1046-1060), I. Béla (1060-1063) - a pénz külső képe alig változott. Csak természetesen az uralkodó neve az előlap köriratában és a hátlapi felirat változott PANNONIA-ra. A feliratváltozás ismét felveti a műhely, illetve verde (verdék?) helyének kérdését. I. András első, rövid ideig tartó típusán - CNH.I. 11. (5. kép) - ugyanis ismét a REGIA CIVITAS - felirat van és ennek betűtípusai megegyeznek István CNH. I. 1. betűivel. Ez fel kell vesse a REGIA CIVITAS feliratot használó műhely (verde?) azonosságát, ugyanakkor elkülönülésüket a PANNÓNIA feliratot készítő műhelytől. Két verde feltételezése kielégítő magyarázatot adna a hátlapi feliratok változására. Ali. században további verdét is meg kellett állapítanunk. I. András és Salamon király (10631074) alatt ugyanis Béla (a későbbi I. Béla), illetve Géza (a későbbi I. Géza) hercegeknek pénzverésük is volt (6-7. kép). Numizmatikai, valamint történeti okok alapján elképzelhetetlennek tartjuk király és herceg azonos verdehasználatát, annak ellenére, hogy mindkettőjükén PANNÓNIA hátlapi körirat van.

19 I. András valamennyi kivert pénz azonos értékben forgott. Ekkor azonban - az általános európai gyakorlatnak megfelelően - előbb kétévente, majd évente új pénzt bocsátottak ki, a régit kivonva a forgalomból, így azt - illeték mellett - be kellett váltani. Ez indokolja, hogy egy-egy uralkodónak több pénztípusa is van. Ugyancsak I. Andrástól tűnnek fel a 12. század végéig alkalmazott jellegzetes jegyek, a „sziglák". Ezek az apró, szabad szemmel gyakran alig látható jegyek a kép- vagy a felirati mezőben vannak. Különösen művészettörténeti szempontból történt lényeges változás Salamon király pénzverésében. Az eddigi egyszerű keresztet figurális ábrázolás váltotta fel. Sematikussága ellenére is legművészibb a CNH.I. 19. térdképe (8. kép). A kép szinte a teljes mezőt betölti, a +SALOM-ONI REX felirat kétoldalt helyezkedik el; mind felül, mind alul a kép a peremig ér. A király ugyanolyan liliomos abroncskoronát visel, mint amilyent a koronázási palást István-ábráján látunk. Másik típusán - CNH.I. 22. (9. kép) - a mellkép van és a király kezében országalmát tart, a körirat pedig teljesen körbefut. Hátlapján viszont a felirat három vízszintes sorban - +PA-NON-IA - helyezkedik el. A harmadik típus - CNH.I. 21. (10. kép) - egyszerű fejábrázolás és csak két ferde vonal jelzi a mell vonalát, s mellette két kereszt van. A körirat ugyancsak teljesen körbefut. Salamon pénzverése annyira eltérő mind elődeinek, mind utódainak pénzverésétől, hogy fel kell vetni az eredetkérdést. A CNH.I. 22. hátlapjának vízszintes felirata alapján Hóman Bálint kölni hatást vélt felfedezni Salamon pénzverésében,

20 s utalt arra, hogy Salamonnak nevelője, Hanno azt megelőzőleg Köln érseke volt. Kölni pénzeken pedig hagyományos és gyakori a vízszintes felirat. Nincs okunk Hóman érvelését visszautasítani, csupán azzal kiegészíteni, hogy a minta minden bizonnyal nyugatról (Köln, vagy más város felől) jött, de a verőtöveket most is magyar ötvösök készítették. Salamon művészi pénzverését - Géza (1074-1077) rövid uralkodása után - László (1077-1095) változatosabb, de kevésbé művészi pénzverése váltotta fel. Néhány típusán - CNH.I. 27. (11. kép), 28-30. - előfordul ugyan figurális ábrázolás, ez azonban egyszerű fej ábrázolássá satnyult. Új elem a kálvária - CNH.I. 33. és 34. (12. kép) - három keresztje, valamint az egyenlő szárú kereszt hagyományos és újabb változata (13. kép). A 19 Gedai István: Numizmatikai adatok a dukátos kérdéséhez. Fólia Archaeologica. XX. (1969) 99105. 20 Hóman i. m. 195. 353