A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

GEDAI István: Román kori éremművészet Árpád-házi pénzeken

Természetesen az arcvonásokat tekintve aligha beszélhetünk mai értelemben vett portréról, de közelebb áll hozzá, mint az időben következő figurális ábrázolás királya Salamon denárán. István közvetlen utódai alatt - Péter (1038-1041, 1044-1046), Aba Sámuel (1041­1044), I. András (1046-1060), I. Béla (1060-1063) - a pénz külső képe alig változott. Csak természetesen az uralkodó neve az előlap köriratában és a hátlapi felirat változott PANNONIA-ra. A feliratváltozás ismét felveti a műhely, illetve verde (verdék?) helyé­nek kérdését. I. András első, rövid ideig tartó típusán - CNH.I. 11. (5. kép) - ugyanis ismét a REGIA CIVITAS - felirat van és ennek betűtípusai megegyeznek István CNH. I. 1. betűivel. Ez fel kell vesse a REGIA CIVITAS feliratot használó műhely (verde?) azo­nosságát, ugyanakkor elkülönülésüket a PANNÓNIA feliratot készítő műhelytől. Két verde feltételezése kielégítő magyarázatot adna a hátlapi feliratok változására. Ali. szá­zadban további verdét is meg kellett állapítanunk. I. András és Salamon király (1063­1074) alatt ugyanis Béla (a későbbi I. Béla), illetve Géza (a későbbi I. Géza) hercegeknek pénzverésük is volt (6-7. kép). Numizmatikai, valamint történeti okok alapján elképzelhetetlennek tartjuk király és herceg azonos verdehasználatát, annak ellenére, hogy mindkettőjükén PANNÓNIA hátlapi körirat van. 19 I. András valamennyi kivert pénz azonos értékben forgott. Ekkor azonban - az ál­talános európai gyakorlatnak megfelelően - előbb kétévente, majd évente új pénzt bo­csátottak ki, a régit kivonva a forgalomból, így azt - illeték mellett - be kellett váltani. Ez indokolja, hogy egy-egy uralkodónak több pénztípusa is van. Ugyancsak I. Andrástól tűnnek fel a 12. század végéig alkalmazott jellegzetes jegyek, a „sziglák". Ezek az apró, szabad szemmel gyakran alig látható jegyek a kép- vagy a felirati mezőben vannak. Különösen művészettörténeti szempontból történt lényeges változás Salamon ki­rály pénzverésében. Az eddigi egyszerű keresztet figurális ábrázolás váltotta fel. Semati­kussága ellenére is legművészibb a CNH.I. 19. térdképe (8. kép). A kép szinte a teljes mezőt betölti, a +SALOM-ONI REX felirat kétoldalt helyezkedik el; mind felül, mind alul a kép a peremig ér. A király ugyanolyan liliomos abroncskoronát visel, mint ami­lyent a koronázási palást István-ábráján látunk. Másik típusán - CNH.I. 22. (9. kép) - a mellkép van és a király kezében országalmát tart, a körirat pedig teljesen körbefut. Hát­lapján viszont a felirat három vízszintes sorban - +PA-NON-IA - helyezkedik el. A harmadik típus - CNH.I. 21. (10. kép) - egyszerű fejábrázolás és csak két ferde vonal jelzi a mell vonalát, s mellette két kereszt van. A körirat ugyancsak teljesen körbefut. Salamon pénzverése annyira eltérő mind elődeinek, mind utódainak pénzverésétől, hogy fel kell vetni az eredetkérdést. A CNH.I. 22. hátlapjának vízszintes felirata alapján Hóman Bálint kölni hatást vélt felfedezni Salamon pénzverésében, 20 s utalt arra, hogy Salamonnak nevelője, Hanno azt megelőzőleg Köln érseke volt. Kölni pénzeken pedig hagyományos és gyakori a vízszintes felirat. Nincs okunk Hóman érvelését visszautasí­tani, csupán azzal kiegészíteni, hogy a minta minden bizonnyal nyugatról (Köln, vagy más város felől) jött, de a verőtöveket most is magyar ötvösök készítették. Salamon művészi pénzverését - Géza (1074-1077) rövid uralkodása után - László (1077-1095) változatosabb, de kevésbé művészi pénzverése váltotta fel. Néhány típusán - CNH.I. 27. (11. kép), 28-30. - előfordul ugyan figurális ábrázolás, ez azonban egysze­rű fej ábrázolássá satnyult. Új elem a kálvária - CNH.I. 33. és 34. (12. kép) - három ke­resztje, valamint az egyenlő szárú kereszt hagyományos és újabb változata (13. kép). A 19 Gedai István: Numizmatikai adatok a dukátos kérdéséhez. Fólia Archaeologica. XX. (1969) 99­105. 20 Hóman i. m. 195. 353

Next

/
Thumbnails
Contents