A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

NOVÁKI Gyula–SÁRKÖZI Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben

korhatározó és erődítettségre utaló jelleg nélkül. Az É-i oldalon a fal magasított, barokk kapubejárati építménye szintén az 1785. évi építkezés eredménye.

62 Aggtelek - Várhegy A helynevet először Hunfalvy János megyemonográfiája említi.

63 Ugyanazon a helyen Aggtelektől É-ra a Poronya-tető ÉK-i nyúlványaként - a magyar-szlovák határon - tüntetik fel Dudich Endre 1932-ben kiadott útikalauzának térképei is a 412 m tszfm. Várhegy nevű hegyet.

64 Az Aggtelek helyneveit összeállító Antal István Bertalan azonban a név eredetét kutatva arra mutatott rá, hogy a hegynyúlvány eredeti neve Kuznok volt, melyet már Raisz Keresztély 1801. évi térképe, majd valamennyi későbbi kataszteri térkép e néven szerepeltet; az összes katonai térképen azonban Várhegy a neve, de nem lehet már azt megállapítani, hogy honnan került a katonai térképekre a téves adat. Antal István Bertalan végül megjegyzi azt is, hogy mivel itt vár sohasem volt, a nép körében sem volt ez a név használatos, a nép nyelvén ma is Kuznok a neve.

65 Kuznok néven szerepel a falu 1864. és 1869. évi kéziratos térképein is. 66 Imola - református templom Imola műemlék jellegű református temploma Csorba Csaba tanulmányaiban szerepel mint erődített templom.

67 A műemléki szakirodalom szerint a jelenlegi templom elődje 1631-ben épült, de ezt lebontották, így a jelenlegi késő barokk templom XVIII. századi eredetű.

68 A templomot egyszerű kapuval ellátott tömör kőfalazatú kerítés veszi körbe, melyen semmilyen erődítettségre utaló részlet nincs. Kelemér - református templom A keleméri műemlék jellegű református templom egyedül Csorba Csaba tanulmányaiban szerepel erődítettként. 9 A szakirodalom szerint a templom a XIV. században épült gótikus stílusban, melynek néhány részlete még ma is felismerhető az épületen az 1780-ban és 1905-ben végzett jelentős átépítések ellenére.

70 Semmilyen hiteles adatunk nincs azonban arra, hogy a templom és annak környezete erődítettségre utaló nyomokat viselt volna magán. Putnok - Zsidóvár A Putnok területén lévő Zsidóvár nevű hely a történeti irodalomban nem szerepel, csak Dobosy László kutatásai alapján vált ismertté. A Putnoktól É-ra 5 km-re a Szörnyű-völgy K-i oldalán található 349 m tszfm-ú meredek hegycsúcsot ma Nagykőnek nevezik, de neve egy 1883-as katonai térkép szerint eredetileg Zsidóvár volt. Dobosy egy helyi adatközlő várat sejtető elbeszélése alapján 1967-ben sikertelenül kereste a helyet, 62 Várady 1989. 24. 63 Hunfalvy 1867. CXV. 64 Dudich 1932. 3, 72. 65 Antal 1990. 27. 66 Seres-Kováts 1977-1979. 6. 11. (Bm.U.10, 11.) 67 Csorba 1993. 197, térk. mell.; Csorba 1994. 102. 68 Genthon 1961. 135.; Várady 1989. 136.; Szabadfalvi-Cseri 1992. III. 9-10. 69 Csorba 1993. 197, térk. mell.; Csorba 1994. 102. 70 Genthon 1961. 155.; Várady 1989. 149.; Szabadfalvi-Cseri 1992. III. 28. 342