A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

NOVÁKI Gyula–SÁRKÖZI Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben

megtalálnia csak segítséggel később sikerült neki. A meredek sziklás hegytető megközelítése leginkább ÉK-i irányból, a Kormos-verő nevű hegy irányából húzódó gerincen volt lehetséges, ahol Dobosy egy kisebb árok nyomát találta. Várra utaló egyéb nyomot azonban nem tapasztalt.

71 A mostani helyszíni vizsgálatunk során azonban még a Dobosy által említett, és általa mesterségesnek vélt árkot sem lehetett megtalálni. Ózd-Szentsimon - római katolikus templom A templom szintén Csorba Csaba munkáiban szerepel az erődítmények között.

72 A kétségtelenül román kori eredetű templomra vonatkozóan azonban sem az irodalomban,

73 sem pedig a helyszínen nem ismerünk olyan adatot vagy megfigyelhető részletet, amely erődítettségre utalna. Ózd-Susa - Tücsökvár Dobosy László említi, hogy Susától K-re a Dézsmás-dűlő egyik dombját Tücsökvárnak nevezték, de a füves legelőterületen erődítésnek semmilyen nyomát nem találta. Az adatközlők szerint nevét az itt mindig nagy számban tanyázó tücskök után kapta.

74 Ózd-Susa - Várhegy A Susától DNy-ra húzódó völgyet már az 1886. évi katonai térkép Várvölgynek jelöli, mely név a legújabb földrajzinévtárban is megtalálható.

75 A völgy végén az országhatáron lévő hegy neve Várhegy, melynek a 301 m tszfm. legkimelkedőbb részét Várvölgyfőnek, a hegyhez tartozó ellaposodó részt pedig Várkertnek nevezik. Dobosy a területről várra utaló nyomokat nem említ, csak arra utalt, hogy a ma is művelt területről régebben szántáskor - az adatközlők szerint - épületmaradványok kerültek a felszínre. Dobosy megemlítette azt is, hogy a helynevek elhelyezkedése alapján ezzel a hellyel hozható összefüggésbe az Ózd-Szentsimonnál szerepeltetett „Földvár" nevű hely.

76 Szentsimon földrajzi nevei között várra utaló név nem szerepel. Ózd-Uraj - Farkasvár Dobosy László helynévgyűjtésében szerepel a Farkasvár nevű hely, amely a ma Ózdhoz tartozó Urajtól Ny-ra lévő, a település melletti két kisebb magaslat neve. Dobosy 1969. évi terepbejárásakor a dombtetőn és annak közvetlen környékén erődítés nyomait nem találta. A helyi adatközlők az itt ásott farkasvermekkel hozták kapcsolatba a hely elnevezését, mely adat már Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában is így szerepelt.

77 71 Dobosy 1975. 54-55.; Dobosy 1993. 37. 7. 72 Csorba 1993. 197, térk. mell; Csorba 1994. 102. 73 Genthon 1961. 274.; Marosi 1979. 149.; Nagy 1985. 1-20.; Várady 1989. 392.; Szabadfalvi-Cseri 1992. III. 36. 74 Dobosy 1975. 55.; Dobosy 1993. 40. 7. 75 Földi 1980. 60. 76 Dobosy 1993. 40. 7. 77 Dobosy 1975. 56.; Dobosy 1993. 40. 7. 343