A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

NOVÁKI Gyula–SÁRKÖZI Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben

ban.

54 Ugyanakkor az a terület, amelyen a vár nyomai vannak, egy 1522-i oklevél szerint ekkor még Kazához tartozott, így valószínű, hogy a vár ettől a családtól kapta a nevét.

55 A várat jellege, kialakítása és alakja alapján középkori eredetűnek tartjuk. Azonban a vár és a kazai Kakas család kapcsolatát alátámasztani látszó adatok ellenére kételkedünk abban, hogy a huszita korban e várból kiindulva háborgatták volna a lakosságot. Ugyanis a vár feltűnően kicsi, a természetes domborúságot mutató belső területe szinte a befejezetlenségre vall, és lakottságának semmi jele sem volt felismerhető a területén. HELYNEVEK ÉS ELPUSZTULT ERŐDÍTMÉNYEKRE UTALÓ ADATOK Aggtelek - Kardos tó Az Aggtelektől DK-re lévő Kardos-völgy ben található Kardos-tó feletti dombháton 1975-ben Dénes György említ egy 30-40 m átmérőjű földvárat, melyet - az imolai Bakbány várához hasonlóan - középkorinak határozott meg és keletkezését a környéken megtalálható Árpád-kori vaskohászattal hozta kapcsolatba.

56 Ennek alapján a közzétett megyei várjegyzékbe is bekerült.

57 Az Aggtelek helyneveit összeállító Antal István Bertalan azonban a Kardos tó feletti dombon lévő - Kender tó nevű - kör alakú földhányás vár mivoltát meggyőzően cáfolta és helyi adatok alapján azt valószínűsítette, hogy kenderáztatás céljára létesített mesterséges kis tó volt.

58 Ez utóbbi álláspont helyességéről az 1993. évi helyszíni bejárásunkkor magunk is meggyőződtünk. Aggtelek - Szedervári puszta Aggtelekről NyDNy-ra kb. 1,5 km-re az uradalmi majorsági tanya területét nevezik Szedervári pusztának. A település helyneveinek összeállítója szerint a régi térképeken nem szerepel, elsőnek az 1928. évi kataszteri térkép írja így a nevét. Neve ismeretlen eredetű, csak az tekinthető biztosnak, hogy területén erődítménynek semmilyen nyoma nem található.

59 Aggtelek - református templom Aggtelek műemlék jellegű református templomáról először Antal István Bertalan nyilatkozik úgy, mint kifejezetten középkori erődítésről, mivel kőfal veszi körbe, majd ezt követően Csorba Csaba is az erődítmények közé sorolta.

60 A templomról tudjuk, hogy a XIII. században eredetileg román stílusban épült, melyet D-i oldalának egykori falnyílásai is igazolnak. A templom bővítésére és jelentős mértékű átépítésére 1785-ben, majd 1861-1864 között került sor.

61 A templomot övező kőfal, melyen belül egykor temető - cinterem - volt, jelenlegi formájában egy megújított állapotot mutat, különösebb 54 Nagy 1857-1868. VI. 17-18, 530.; Csánki 1890. I. 155, 165, 187.; Forgón 1909. II. 84, 164, 315. 55 Ila 1944-1976. III. 243. 56 Dénes 1975a. 71. 57 Gádor-Nováki-Sándorfi 1978-1979. 24. 58 Antal 1990. 23-24. 59 Antal 1990. 36. 60 Antal 1990. 43.; Csorba 1993. 197, térk. mell.; Csorba 1994 102. 61 Genthon 1961. 11-12.; Dénes 1975b. 377.; Várady 1989. 24-25.; Antal 1990. 43.; Szabadfalvi- Cseri 1992. VI. 6.; 341