A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

RÉVÉSZ László: Honfoglalás kori temető Tengőd-Hékútpusztán

egyéb mellékletei közül egy körte alakú kengyelt, faragott csont oldalpálcás zablát és egy szablyát mentettek meg.

41 13. Tiszaeszlár-Bashalom I. temető 3. sír (női sír). Az erősen töredékes kengyelpár mindkét tagjának hiányzik a füle. Csak a széles, lapos nyak figyelhető meg, amely négyszögletes átmetszetű, boltozatosán ívelődő szárakban folytatódik. A talpaló egyenes. A sír egyéb mellékletei: öntött ezüst bizánci fülbevaló, trepanáló eszköz, fülesgombok, hullámosra hajlított ezüst huzalkarperecek, oldalpálcás zabla, lócsontok.

42 14. Zselickislak (női sír). A kengyel széles hossznégyszög alakú fülének mindkét szélén erős perem húzódik. A fül rövid, széles nyakkal kapcsolódik a félkör átmetszetű, boltozatos ívelésű szárakhoz. A szárak alja korongszerűen, majd trapéz alakúan kiszélesedik, s derékszögben csatlakoznak a széles, lapos, enyhén domborodó talphoz. A kengyel magassága: 16 cm, szélessége: 11 cm, a talp szélessége: 3,7 cm. A szántással megbolygatott sír leletei közül ezen kívül két rozettás lószerszámveretet és egy oldalpálcás zabla felét, valamint lócsontokat mentettek meg.

43 15. Zsombó-Bába dűlő (férfisír). A kengyel négyzet alakú füle rövid, széles nyakkal kapcsolódik a félkör átmetszetű, boltozatos ívelésű szárakhoz. Ez utóbbiak végükön háromszög alakban kiszélesednek, és tompaszögben csatlakoznak a széles, három bordával megerősített talpalóhoz. A kengyel magassága: 16 cm, szélessége: 12 cm, a talp szélessége: 5,4 cm. A gödörásás során megbolygatott sír további leletei: vascsat, négyzet alakú, ezüstlemezből kivágott övveretek, vaskés, tegezvasalások, íjcsontok, 5 nyílcsúcs, gombos fülű, villásszárú karoling-normann kengyel, lócsontok.

44 A szakirodalom több olyan egyenes talpú kengyelt is honfoglalás kori leletként említ, amelyek nagy valószínűséggel nem sorolhatók a 10. századi emlékek közé: 1. Magyarlapád (Lopadea Noua, Ro.) A szűkszavú közlemények szerint a Gorgány és a Vár nevű hegyek közt elterülő vízmosásos völgykatlanban összesen 11 kora vaskori, valamint honfoglalás kori és avar sírt tártak fel. Állítólag a 4. sírban (amely lovas sír volt) kerültek elő a boltozatos szárú, erősen domborodó talpú kengyelek (egyik töredékes, a füle mindkettőnek hiányzik), egy trapéz alakú hevedercsat, vasbalta, keskeny pengéjű lándzsa és egy bronz faléra kíséretében. E tárgyak véleményem szerint avar koriak.

45 Bizonyosan 10. századinak csupán a kéttagú csüngős veretek, valamint az ezek felső tagjához hasonló veretek tekinthetők. Ma már nem dönthető el, hogy az utóbbiak a feltárás után keveredtek-e egy avar sír leletei közé, vagy (a hitelesen kiásott és dokumentált sírok közül elsőként!) valóban ugyanazon temetkezés mellékletei voltak az avar és a magyar jellegű tárgyak. Magam inkább az előbbi lehetőséget tartom valószínűnek, így a magyarlapádi leletekkel a tárgyalt kengyeltípus 10. századi vizsgálatánál nem számolhatunk.

46 2. Marosgombás (Gimbas, Ro.) Hasonló a helyzet, mint a magyarlapádi leletek esetében, itt is avar és honfoglalás kori sírok anyaga keveredett össze. Nem véletlenül utalt Nagy G. a marosgombási kengyelek avar kori párhuzamaira,

47 mivel azok csakugyan avarok (mégpedig a 670 előtti időszakból), az általa keltának tartott széles pengéjű 41 Fodor L, 1996.288. 42 Dienes /., 1956. 245-277.; Dienes I., 1957. 24-37. 43 HampelJ., 1907. 151., 39. t. 44 Lőrinczy G.-Szalontai Cs., 1993. 279-320. 45 A lándzsát Kovács L., 1971. 87. is csak fenntartással sorolta a honfoglalás kori leletek közé. A tárgyak avar párhuzamait hangsúlyozta Horedt, K. 1958. 101. Egyértelműen avarként határozta meg e sír leleteit Bónal., 1986. 175. 46 Nagy G„ 1913. , Roska M, 1936. 8., 4. kép 47 Nagy G., 1913.270-274. 276