A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

LOVÁSZ Emese: Hun és germán jellegű leletek Borsod megyében

valótípus a Csernyahov-Marosszentanna kultúra területén. A már felsoroltakon kívül a gávai,*

6 és a vencsellőf fülbevalók jó párhuzamok. Gyűrűi az 5. századi viselet megszokott darabjai. Hasonlókat hordott a kapolcsi 1. számú sír fiatal leánya: sima, ezüst pántgyűrűt, kis kerek ezüstlap fejjel, egy másik ezüst pártgyűrűt, melyről a követ tartó rekesz a kővel együtt elveszett, csak a felhajtott szélű rekesz kis töredéke maradt meg. Tiszadob-Sziget 17. sírjában (bár ez férfisír volt) ezüstgyűrű volt, bevésett madár alakú díszítéssel, valamint egy bronzgyürü, vésett kereszttel. Ugyanebben a sírban előkerültek egy nagyméretű fibula gombjai is.

88 A 19. számú sírban karneollal díszített ezüstgyürűt viselt a halott. Tamási-Adorjánpusztán hun köznépi sírból gyűrűvel és karperecekkel eltemetett lánygyermek maradványai kerültek elő. Az ezüst fejesgyűrűn bevésett Z vagy N betű látható.

89 Duratón (Spanyolország) 776. sírjából a női viselet megszokott darabjaival kerültek elő a gyűrűk: 1 pár nagyméretű ezüstfibula, övcsat, itt téglalap alakú szíjbefogóval, 1 pár fülbevaló, üveg, üvegpaszta és borostyángyöngyök.

90 A szentistváni sír fibulapárjának mérete, a fejlap, a kengyel és a láb díszítése egyenként fontos tényező a „közeli rokonság" meghatározásának tekintetében. A lemezfibula teljes méretének és alakjának legjobb párhuzama nézetünk szerint a TatabányaSárberek lelőhelyü fibulapár.

91 A fejlap közepének díszítése itt is madárfej, mely a zuhanórepülést imitáló, hátracsapott szárnyakkal a leginkább hasonló a szentistvánihoz. A tiszalöki fibula fejlapjának közepén Kovrig Ilona leírása szerint „állatfejekből alkotott csoport ül, amely két sematizált madárfej, és egy nagy emlősállat fejéből áll." A madárfejek erősen stilizáltak, csőrükkel egymás felé fordulnak. A barabási fibula fejlapjának közepén is egy füles emlős tűnik föl, mögötte poncolt „szarvak" látszanak. A Tejral és Bierbrauer által közölt rajzokon, a nagyobb szegecs körül egy napkorong(?) látszik, újabb szarvakkal.

92 Kolut-Küllőd fibulájának fejlapján a madárfej fordított, „szárnyaló" madáralakot imitál.

93 Smolín fibulájának fej közepén egy jelentését vesztett, sematizált állatfej ül, mögötte kihajló, kétkaréjos „korona" idézi a minta előzményét.

94 Laa a. d. Thaya 1. sírjának fibuláján a tömzsi madárfej, csőrre emlékeztető nyúlvánnyal, mögötte kétoldalt, fölfelé kunkorodó, középen ívelő motívummal zuhanó madár szárnytartására emlékeztetnek. A szegecsek elhelyezése nem sugallja a csőrükkel egymás felé hajló madarak képét.

95 A balsai ékköves-galléros fibulapár meglévő fejközép gombja erősen sematizált madárfej, mögötte megnyúlt nyakból ágazik kétfelé a rövid, hegyes karéj.

96 Gyulavári fibulájának fejközepén egyedi ábrázolás látható: dülledt szemű állatfej, mögötte poncolt 86 Germánén, Hunnen und Awaren, Taf. 19. 87 Csalány Dezső: A Szegedi Városi Múzeum Közleményei II. 4. Szeged, 1943. 3. Archáeologische Denkmáler der Gépiden im Mitteldonaubecken. (454-568. u. Z.) AH XXXVIII. Bp. 1961. 88 htvánovits Eszter. Das Gráberfeld von Tiszadob. Acta ArchHung. 45, 1993. Abb. 7, 10. 89 Bóna István, A hunok... 253. 76. 90 Magdaléna Tempelmann-Mqczynska: Das „reduzierte" Trachtmodell der gotischen Frauen und seine Ursprünge. In: Archaeologia Baltica VIII. 1989. (Peregrinatio Gothica) 203-230. Abb. 1. 91 B. Szathmáry Sarolta: Severin, 480-481. Taf. 26. 5. 29.; B. Szathtnáry Sarolta: Germán sírlelet Tatabányáról. Kuny Múzeum Közleményei II. 92 Jaroslav Tejral, Archaelogia Austriaca, 72. 1988. 93 Kiss Attila, Acta ArchHung. 35, 1983. 120. 13. kép. 94 Jaroslav Tejral: Máhren im 5. Jahrhundert. Studie Archeologického Ustavu Ceskoslovenské Akademie Véd v Bmé 1973. 3. Abb. 4. 95 Germánén, Hunnen... 325. Taf 51. VII. 37a. 96 Anna Haralambieva: Dve gotski fibuli ot V. vek ot Marcianopol Izvesztyija na narodnija muzej. Várna, 24. 1988. 260