A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

LOVÁSZ Emese: Hun és germán jellegű leletek Borsod megyében

szélű lemezből formált két, egymás felé hajló, hosszú nyakú madárfej, melyek horgas csőrükkel az előbbi állatba marnak. A fejlap rátétdísze: Gyulavári esetében indás rátét látható a fejen és a lábon, ívelt szélű háromszög alakú, a csatlakozásnál rovátkolt szegéllyel. Barabáson ívelt oldalú, háromszög alakú, indás rátét látható a fejlapon, a lábon pedig pikkelyes dísz. A hódmezővásárhely-sóshalmi, valamint a tiszalöki fibulákon pikkelyes-geometrikus díszítés van a fejen és a lábon. A fejlap merevítőléceinek párhuzamai: Tatabánya-Sárberek, a vízszintesen rovátkolt léc a fejlap széléig ér, tetején gomb ül. Lom, a keskeny és rövid, vízszintes rovátkolással díszített oldalmerevítő lécen mindkét oldalon l-l gomb ül (alatta legfeljebb még l-l fért el), a fejlap közepén erősen sematizált a kinyúló madárfej, a két szegeccsel felerősített hátsó motívum hátracsapott madárszárnyakat utánoz. Marcianopolis fibulájának oldalmerevítő lécein a rovátkolás elnagyolt, nem mindig vízszintes. A gombok itt rügyszerűek, és a merevítőléc közepén helyezkednek el.

97 A Lomi Múzeum karcsúbb és kisebb fibuláján ferdén rovátkolt az oldalmerevítő léc, oldalán két-két, tetején l-l gomb helyezkedik el. A fejlap közepén itt szintén gomb ül, a fejlap és a láblemez csatlakozásánál ékvágásos gallér díszíti, illetve fogja körül a kengyelt. Smolín, XXXII. sír, hármas rovátkolással díszített léc helyezkedik el, a fejlap oldalain, a léc tetején X alakú rovással. Oldalgombjai hiányoznak, a lécek tetején elhelyezkedő gomb zömökebb a szentistváninál. Tatabánya-Sárberek, a fejlap széléig érő, rovátkolt léccel, a tetején gombbal. Saint-Martin-de Fontenay 359. sírjában fiatal, 18-25 év közötti nő nyugodott. Ezüstlemez fibulapárja fejlapjának merevítőlécei ugyancsak vízszintesen rovátkoltak, gombjai kisméretűek. A fej és a láblemezt díszítő gallérok a smolíni, a szabadbattyáni és a küllődi fibulák díszeire emlékeztetnek.

98 A szentistváni fibula jellegzetessége a keskeny, karcsú kengyel, és az ennek közepén végigfutó, aranyozott bronz, ferdén rovátkolt csík. Kiskunfélegyháza fibulájánál hasonló csíkot találunk a kengyel közepén, a fej és a lábhoz való csatlakozásnál ék alakban futó, keskeny, bevagdosott szegéllyel. Barabás esetében ugyancsak karcsú, de díszítetlen a fibula kengyele, erős profillal. Gyöngyözött-rovátkolt, ám félkör alakú szegély látható a fej és a lábhoz való csatlakozásoknál. Egyenes oldalú háromszög alakú, indadíszes rátétlemeze a fej középnél elhelyezett állatfejig ér. Bakodpuszta 3. sírjában talált fibula kengyelén is középen végigfut a rovátkolt csík. A gávai fibula szélesebb kengyelén, és az arányaiban is más fibulapáron szintén megtalálható a rovátkolással díszített, vésett középborda. A gyulavári fibula keskeny, szélén is gyöngyözött szegélyű kengyelén középen ugyancsak bordázott csík van. Tatabánya-Sárberek fibulapárjának közepén (bár rossz minőségű fotón láttuk csak) felfedezhető a rovátkolt bordadíszes csík. A szentistváni fibulák rátétes ezüstlemez díszei fölszedés közben a szemünk láttára porladtak szét. így csak elmondhatjuk, hogy a fej és a láblemez háromszög alakú dísze egyaránt palmettás motívumú volt. Az általunk látott palmettadísz legközelebbi párhuzamai a barabási és a gyulavári fibulákon látott díszítőlemezek, melyekhez az előbbinél ékvágásos, az utóbbinál csavartindás oldalmerevítő léc tartozott. A szentistváni fibulapár nem választható el kísérő leleteitől, melyeket fentebb felsoroltunk. Mint említettük, a női viseletet véleményünk szerint erősen meghatározta az illető társadalmi rangján túl életkora, és a közösségben-családban betöltött szerepe. Nem választható el a női sír leletanyaga a közelében eltemetett gyermekek viseleti darabjaitól 97 Anna Haralambieva, uo. Tabl. 1. 98 Christian Pilet: La Présence orientale a Saint-Martin-de-Fontenay (Calvados) in. Attila, Les influences danubiennes. Publication du Musée de Normandie, Nr. 9. Caen, 1990. 261