A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

LOVÁSZ Emese: Hun és germán jellegű leletek Borsod megyében

Érdekes viseletrekonstrukciót közöl alamann női sírok alapján Max Martin. (A laza övvel átfogott derekú ruha bal válláról csüngenek itt le a gyöngyök, a ruha ujját és a vállát összefűző bőrszíjról.

72 A koponyavarratok elcsontosodása, és a fogak állapota alapján a szentistváni sírban egy 50 év körüli nő nyugodhatott. Életkorához minden bizonnyal nem illett volna már a színes gyöngyök tarkasága. Karperecei hasonlóképpen kisméretűek, mint Kapolcs, Domolospuszta,

73 Regöly

74 esetében. Kiszélesedő végein három, párhuzamos bevéséssel díszített példány volt a mádi leletben,

75 Laa a. d. Thaya 1. sírjában,

76 Smolín XXXII. sírjában.

77 Többszörös, körbefutó vésettél díszítve a miszlai „gót" sírban,

78 Basel Kleinhüningen 126. sírjában,

79 Keszthely-Fenékpuszta 5. sírjában. Figyelmet érdemel vaskos, öntött ovális csatkarikájú és szíjbefogójú, díszítetlen ezüstcsatja. Hasonló, három szegeccsel ellátott darab volt a miszlai sírban, maga a forma Abrau-Dürso temetkezéseiben nagy számban, díszített példányokkal is képviselteti magát.

80 Ugyanitt nagy számban kerültek elő ezüst lemezfibulák, kicsik és nagyok is, „vitathatatlanul hun kori alán temetőben, mégpedig olyan tömegben és változatosságban, hogy szám szerint is fölülmúlják a Kárpátoktól a Donig és Kercig ismert ilyen fíbulákat - halomra döntve minden korábbi elméletet és elképzelést".

81 A Fekete-tenger északi partján, és Pannoniában egyszerre tűnnek fel az azonos formájú és díszítésű csatok, eljutván a „barbárokhoz" is.

82 Megtaláljuk a típust hun kori méltóságviselő sírjában, Kispekben, kisebb és nagyobb példányokban egyaránt.

83 Bár arányaiban kissé más, és mind a csatkarika, mind a szíjbefogó díszített típusunkhoz hasonló a Zamosc, Tiszaladány, Smolín lelőhelyről származó övcsat.

84 Bronzból készült díszített, ovális, háromszegecses változata Csongrád-Kettőshalombó\ került elő.

85 A formára hasonló, de jóval kisebb ezüstcsatot a bal boka mellett találtuk. Nem számít ritkaságnak, hogy csak az egyik lábnál került elő az ún. csizmaszíj, vagy bokaszíjcsat. Egy csizmaszíjcsat volt pl. Kistokajban az 1. számú sírban, Gencsapáti (korábban Gyöngyösapáti)- Kápolna-dombon, női sírban. Fülbevalói üveglapocskákkal vagy almandinnal díszítve ott vannak csaknem minden gazdag, 5. századi temetkezésben. Pannoniában, a limes mentén fekvő települések temetőiben, valamint az egész Kárpát-medencében. Alig fordul elő azonban ez a fülbe72 Max Martin: Tradition und Wandel der fibelgeschmückten frühmittelalterlichen Frauenkleidung. In: Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums, Mainz 38. 1991/2. 654. Abb. 29. 73 Dombay János: Die ostgotische Grabfund von Domolospuszta. A domolospusztai gót sírlelet. JPMÉ 1. 1956. 130. XVII. t. 1-2. 74 Mészáros Gyula: A regölyi korai népvándorlás kori fejedelmi sír. AÉ 97. 1970. 75. 12. kép 2. 75 Kovrig, AÉ 78-79. 1951-52. XLV. t. 4. 76 Germánén, Hunnen und Awaren. 326. Taf. 52. VII. 37. c. 77 Jaroslav Tejral: Zur Chronologie der frühen Vólkerwanderungszeit im mittleren Donauarum. Archaeologia Austriaca 72. 1988. 223-304. Abb. 43, 2. 78 Szendrey Ákos: A miszlai gót sírlelet. AÉ 42, 1928.; Jaroslav Tejral: In. Peregrinatio Gothica, VII. 1984-85. Abb. 14/B.; Kiss Attila: Die Skíren im Karpatenbecken. Acta ArchHung 31, 1979. 337. 79 Erdélyi István: Novij mogílnyik V. v. v. Keszthely-Fenékpuszta. Drevnosztyi epohi velikovo pereszelenyija narodov V-VII. vekov Moszkva, 1982. 64-69. 3. 80 A. V. Dmitrijev: Rannyeszrednyevekovije fibuli iz mogilnyika na r. Dürszo. Drevnosztyi... 1982. 69-107.6, 8. rajzok. 81 Bóna István, A hunok... 1993. 158. 82 Bóna István, A hunok... 1993. 92. 40. rajz. 83 Uo. 70/B. rajz 84 Jaroslav Tejral, Arch. Austriaca 1988. Abb. 35. 85 Bóna István: A hunok és nagykirályaik. 253. 75. 259