A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Szirmabesenyőn

nyugat-ukrajnai lelőhelyein is.

31 A szirmabesenyői telep különböző rétegeiben fordult elő ez az edényfajta, a tagolt peremű gyakran együtt a tagolatlannal.

32 A kerámiaanyag külön csoportját képezik a szürke, korongolt, besimított, pecsételt díszű edénytöredékek: 6. kép 15., 9. kép 9., 11. kép 5, 7, 21., 12. kép 7, 9., 13. kép 5, 7, 14., 14. kép 7., 16. kép 8-9., 17. kép 26., 18. kép 12, 24, 19. kép 9, 12, 17., 23. kép 1416. E leletek zöme 0-60 cm mélységben került elő, továbbá gödrök feltöltésében. Csupán néhány darab fordult elő a 60-100 cm mély rétegekben, s mindössze két töredéket találtunk 105-125 cm mélyen, az Árpád-kori telepjelenség által bolygatott X. szelvényben. A lakógödrök vastag feltöltésében is ebben a mélységben volt ez a kerámia. Ilyen leletek ismertek az észak-magyarországi telepekről,

33 Kelet-Szlovákiában a blazicei,

34 Dél-Lengyelországban az Igolomia-típusú

35 kerámia lelőhelyeiről. Az észak-magyarországi hasonló leletekkel együtt a szirmabesenyőieket is a DL sz. végétől a III. sz.-ig keltezett blazicei műhely termékeinek tartjuk.

36 Egyéb leletek Elsőként afibulát (19. kép 3.) említjük. Ez az aláhajtott lábú fibulatípus a markomann háborúk után jelent meg, és igen elterjedt Pannóniában és a barbaricumban is, egészen a népvándorlás korig.

37 A morva területen előforduló, a szirmabesenyőihez hasonló fibulákat a III. sz.-tól keltezik.

38 Leletünk a X. szelvényben, 85-105 cm mélységben került elő. Keltező értéke kevés, mivel a X. szelvény felső rétegeit az Árpád-kori telepjelenség megbolygatta. Előkerült még egy dudoros, préselt bronzlemez (14. kép 20.), egy csipesz alakú bronztárgy (17. kép 6.), vaskés (9. kép 22.) és még néhány meghatározhatatlan rendeltetésű vastárgy (11. kép 6., 23. kép 3.). A leletanyagban vannak még fenőkövek, orsógombok is. Az utóbbiak - egy csonka kúpos (8. kép 25.) kivételével - kettős csonka kúposak (6. kép 19., 8. kép 24., 11. kép 12., 19. kép 18.). A kétféle orsógomb együttes előfordulása egyidejű használatukat jelzi. Csupán egy orsókarika került elő, amelyet grafitos fazék oldalrészéből készítettek (9. kép 14.). A kevés - egyik végén hegyesre csiszolt - csonteszköz előkerülési helyénél fogva Árpád-kori is lehet. 31 Szmirnova, G. I. MIA 116 (1964) 205., 6., 16. kép, Materiali i doszlidzsennja z arheologii Prikarpattja i Volini 2 (1959) 95.; Szimonovics, E. A., MIA 116 (1964) 276-277., 3-4. kép 32 A hombárok keletkezésére tett kísérletet Párducz M. és M. Lamiová-Schiedlová. Véleményük szerint az egyszerű, tagolatlan pereműek a korai, míg a tagoltak a késői római korba sorolhatók. (Párducz M.-KorekJ., AÉ 85 (1958) 31.; Lamiová-Schmiedlová, M. SA 17 (1969) 476.) A szirmabesenyői telepen a legkorábbi rétegekben is előfordult tagolt hombárperem. 33 SalamonÁ.-Török Gy, FA 12 (1960) 157.; K Végh K, AÉ 112 (1985) 105. és HÓMÉ 13-14 (1975) 126. XXII. t. 8., 86.; HÓMÉ 27 (1989) 491.; Salamon L, FA 20 (1969) 56., Klio 51 (1969) 327., MAIU 1 (1970) 143., 31. t.; Csallány D., ASzeg 10 (1966) 87-88. 34 Pastor, J. AR 12 (1960) 800-810.; Lamiová-Schmiedlová, M. SA 17 (1969) 461., 38. kép 1, 3-4., 467-472.; Kölnik, T. SA 19 (1971) 528., 30. kép 1. 35 Gajewski, L. APolsk 3 (1959) 101-158. és Sprawozdania Archeologiczne 5-6 (1959) 281-302.; Buratynski, S. Prace archeologiczne 22, Zeszyty naukowe Uniwersytetu Jagiellonskiego CCCCXII. (1976) 89112.; Godlowski, K Materialy starozttne i Wczesnosredniowioczne 2 (1973) 304-319. és 4 (1977) 56-75. 36 A szürke, korongolt, besimított kerámia és pecsételt díszítésének eredetére vonatkozó nézetek ószszefoglalását lásd: K. Végh K., AÉ 112 (1985) 105. Kelet-szlovákiai megjelenésével, előzményeivel legutóbb P Jurecko foglalkozott: Jurecko, P. Zur Frage der Genese der römerzeitlichen scheibengedrechten Keramik in der Ostslowakei. In: Römerzeitliche drehscheibenware im Barbarikum. (Weimar 1984) 71-77. 37 Patek E., DissPann ser. II. 19 (1942) 61-63.; Párducz M., AAH 7 (1956) 160-171.; Lamiová-Schmiedlová, M. Epitymbion Román Haken, Pragae (1958) 71.; StZ 5 (1961) 108. és SA 17 (1969) 483.; Kölnik, T. SA 13 (1965) 209.; Peskar, I. Fibeln aus der römischen Kaiserzeit in Máhren (Praha 1972) 108. 38 Peskar, I. Fibeln aus der römischen Kaiserzeit in Máhren (Praha 1972) 111. 215