A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Szirmabesenyőn

A feltárás során a IV. szelvény 1 ./b) gödrében nagy mennyiségű magleletet találtunk. A magok döntő többsége búza és zab volt, a többi rozs és különböző gyomnövények magjai.

39 Több észak-magyarországi római kori telepen talált agyagtapasztástöredékekben határoztak meg mag- és termésleleteket, amelyek között a szirmabesenyőivel megegyező búzafajta is volt.

40 Ezek a magleletek azt bizonyítják, hogy e települések lakói földműveléssel, gabonatermesztéssel is foglalkoztak. Te lepje lenségek A leletmentés során a homokbánya I. feltárt területen két ház (1. és 2. sz. ház) maradványai kerültek elő, s talán lakógödör lehetett a homokbánya II. részen levő 7. sz. gödör is. E lakógödröket az altalajba mélyítették, a tetőt a cölöplyukakba állított oszlopok tartották. Az 1. sz. házban belül volt két cölöplyuk, míg a 2. sz. ház esetében a cölöplyukak a lakógödrön kívül helyezkedtek el. A 7. sz., feltételezett lakógödör feltárt részleténél nem került elő cölöplyuk. A kevés cölöplyuk arra enged következtetni, hogy a tetőzet a földfelszínre támaszkodhatott. Tapasztott padló nyomát nem találtuk. A vessző- és nádlenyomatos agyagtapasztás-darabok a házak fonott-tapasztott falára utalnak. Tűzhely az 1. sz. házban nem volt, a 2. sz. házban és a 7. sz. lakógödörben(?) viszont előkerült, agyagtapasztásból készült. A házak bejáratára utaló nyom nem került elő. A szirmabesenyői házakhoz hasonló, kétcölöpös lakógödröt a római korból Észak-Magyarországon Ózdról,

41 továbbá Nyugat-Szlovákiából

42 ismerünk. A többi észak-magyarországi,

43 szlovákiai,

44 morva

45 területen, a Przeworsk-kultúra lengyelországi telepein,

46 továbbá a Felső-Dnyeszter vidékén

47 előkerült házak a cölöpök száma és elhelyezkedése, a bejárat elhelyezése szerint a földbe mélyített, kisméretű lakóház-típusnak több fajtáját mutatják, amelyek az egész római koron át egy időben megvoltak.

48 A római kori háztípusok a késő vaskorig nyúlnak vissza. A szirmabesenyői lakógödrök előzménye is a kelta korban jelentkezik. Több ugyanilyen, késő kelta kori 39 A magok meghatározását lásd: P. Hartyáni B.-Nováki Gy.-Patay Á., MezőMK 1967-68. 47. 40 P. Hartyáni B.-Nováki Gy, MezőMK 1973-74. 30-32. 41 Párducz M.-Korek J., AÉ 85 (1958) 23., 3. kép 8. és Vargha, L. AAH 10 (1959) 204., 11-12. kép. 42 Kölnik, T. AR 14 (1962) 363., 110. kép és Studia Historica Slovaca 2 (1964) 41., 1. kép 4.; Seda, O. AR 37 (1985) 447., l.kép. 43 Salamon, Á. MAIU 1 (1970) 140-144., Klio 51 (1969) 327.; Párducz M.-Korek J., AÉ 85 (1958) 18-29.; Vargha, L. AAH 10 (1959) 197-204.; Bóna /., AAH 15 (1963) 279-280.; Papp, L. MAIU 1 (1970) 111116.; Erdélyi, l.-Lamiová-Schmiedlová, M. Vyp 2 (1971) 63., 1. kép 1., 72.; K. Végh K, HÓMÉ 27 (1989) 493. 44 Lamiová-Schmiedlová, M. SA 17 (1969) 487-488., 490. 45 Peskar, I. PA 52 (1961) 415^18.; Kölnik, T. AR 14 (1962) 347, 357, 359, 361, 363. és Studia Historica Slovaca 2 (1964) 41. 46 Godlowski, K. WA 34 (1969) 329., 307., 1. kép, 318., 8. kép 317., 5. kép 319., 9-10. kép 320., 11. kép 321., 12-13. kép; Jadczykowa, I. Prace i Materialy28 (1981) 114-187., 246-247. 47 Kozák, D. N. Arheologija, Kijiv 23 (1977) 72., risz. 1-2., 37 (1982) 40., risz. 3., 43 (1983) 44., rísz. 1-2. 48 Lamiová-Schmiedlová, M. SA 17 (1969) 487. 216