A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

RINGER Árpád: Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye szerepe a magyarországi régibb kőkor kutatásban

munkálatok finanszírozásában ekkor is, de a későbbiek során is, jelentős szerepet vállalt Miskolc városa, illetve az akkori Borsod-Miskolci Múzeum. 1906 és 1913 között a barlang kitöltésének egy részét teljesen felásatta Kadic. Tőle származik az 5-12 m vastagságú rétegsor mindmáig használatos beosztása. A későbbi feltárások - a legutóbbit 1989-ben a szerző végezte - csak jóval szerényebb kiterjedésüek voltak. 1911-től, a fentebb említett tübingeni konferenciától a Szeleta leleteit egyöntetűen a Franciaországból leírt Solutréennel azonosították (5. kép). Csak az 1920-as évek végén, a barlang oldalágának elején végzett ásatásán előkerült aurignaci típusú leletek nyomán ismerték fel, hogy a barlang 3. rétegében talált „solutréi" kőszerszámok nagy részének jóval idősebbnek kell lennie, mint a klaszszikus franciaországi Solutréen. Ott ugyanis az Aurignacien sokkal idősebb a Solutréennel. Felmerülhet a gyanú, hogy a híres franciaországi levéleszközös felsőpaleolit kultúra talán éppen KözépEurópából, a Szeletából megismert levél alakú lándzsahegyes iparból eredeztethető. A második világháborút megelőző évtizedig felvetett lehetőség a politikai viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt azonban feledésbe merült. 1945 után újra megélénkült a hazai őskőkorkutatásunk, amely az 1950-es évektől gyökeresen szakított a korábbi felfogással. Teljesen új szempontok szerint kezdte értékelni a Szeleta-barlang leletanyagát. Ekkor a franciaországi Solutréen elnevezés helyett vezették ba a Szeleta-kultúra vagy Szeleden terminust. Vértes László 1966-ban végzett ásatást egy, a Szeleta-kultúrának szentelt nemzetközi szimpózium alkalmából, amely egy nemzetközi kutatási program nyitányát jelentette volna. Az ekkor feltárt bemutató ásatási szelvényből C

14 korhatározási mintákat gyűjtött, amelyek azután csak jóval Vértes 1968-ban bekövetkezett tragikus halála után kerültek publikálásra, és sajnos teljesen téves rétegtani összefüggésben. Erre a tanulmány szerzőjének 1989-es szeletai ásatásán derült fény. Ekkor 1966-os ásatási szelvényeinek újrametszésével sikerült tisztázni, hogy a bejáratban a fejlett-szeletai szint korhatározására vonatkoztatott 32420 ±580 B.P. C

14 adat voltaképpen még a korai szint tetejéhez, a 3. réteg képződésének végéhez kapcsolódik. A másik kronológiai adat pedig, amelyik a 3. réteg aljáról vett mintából származik és gyakran pontatlanul idéznek, nagyobb mint 5. kép. Jellegzetes fejlett-szeletai típusú levélhegy a Szeleta-barlangból 18