A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
B.HELLEBRANDT Magdolna: A mezőnyárádi bronzkincs
szállítottak, legfőképpen nyersanyagot, sót, aranyat, rezet, ónt, borostyánt, fajanszot. 25 Természetesen szabad útja volt a kultúra késztermékeinek, ezek cseréjének, és a népek vándorlásának is. Ez az útvonal a rézkorban már járt lehetett, példa erre az ózd-centeri urnák trójai párhuzama. 26 Az előzményeket tekintve úgy látjuk, hogy a sisak használata az Égeikumból terjedt el Kelet-Európában. Valószínű, hogy ugyanakkor az Adria felé, Itáliába is eljutott ismerete. Kemenczei Tibor feltételezte, hogy az urnamezős kultúra idején más használati tárgyakkal együtt nyugatról terjedt el a sisak használata Erdélyben, és az egész Kárpátmedencében a Ha A 1 időszakban. 27 A nyugatról való terjedést tartotta valószínűnek Hencken 28 is, bár ő éles határvonallal választotta el a nyugati zónát a keletitől, mégpedig a sisakok előkerülési körülményei, vagyis elrejtésük módja alapján. 29 A nyugati területeken általában mocsarakból, folyókból kerülnek elő a sisakok, tehát votív, áldozati tárgyak voltak. A keleti területeken viszont általában kincsleletekben találjuk, két kivétel van, a nagytétényit a Dunában, az endrődit a Körös medrében találták. 30 Vidékünkön kardokat találtak egykori mocsárban. 31 Kemenczei Tibor a szikszói, keresztétei, mezőkövesdi sisakokat, valamint a mezőnyárádi fülvédőtöredéket a Kyjatice kultúrába sorolta. Tény, hogy Mezőnyárád a Kyjatice kultúra területén van, s a kézfej védő spirálispár és az üreges karperec ebbe a kultúrába datálja a leletet, 32 Kemenczei mégis feltételezte, hogy a sisakfül a Gáva kultúra népének, az ő bronziparuknak terméke. 33 Mozsolics Amália térképre vitte a védőfegyverek lelőhelyeit, 34 s láthatjuk, hogy a dunántúli sisaklelőhelyek: Szőny (sisakfül?), Nagytétény, Keszőhidegkút, Palotabozsok, Bonyhád, Nadap és az észak-magyarországiak azonos lelethorizontban, a kurdiban találhatók. 35 A Ha A 1 idejére tette Közép-Európában a fülvédős sisakot Schauer is. 36 Feltételezhetjük, hogy sokkal több sisakra utaló nyom van a leletekben, így a sisakforgók 37 és azok a csont- vagy fémmerítők jöhetnének számításba, melyeket bőr sisakokon alkalmaztak. 38 Sisakokat a mai Szlovákia területén a Ha A közepétől használhatott a Gáva kultúra népe. 39 Kézfejvédő spirálisok (7. kép 1-2.) A tárgy a védőfegyverzet része, a kéz és ereinek védelmére alakult ki. Eredetének a rövid szárú példányokat tekinthetjük, azokat, amelyeket a koszideri horizontból ismerünk, 40 de már a hajdúsámsoni bronz depohorizontban is feltűntek. 41 Később a spiráltekercs nagyobb lett, középen szeg fogja össze, mely általában domború fejű, fonákján elkalapált. Száruk az idők folyamán 25 Kovács T., 1977. 20. kép 26 Kalicz N., 1963.; Kalicz N., 1980. 65, 68.; Ecsedy /., 1982. 93-95.; Koós J., 1994. 205.; Whitehouse, D. és R. 1975. 156. 21 Kemenczei T., 1984. 51. 28 Hencken, H. 1971. 10. 29 Hencken, H. 1971. 7. és 1. ábra 30 Mozsolics A., 1955.38. 31 Hellebrandt M., 1985. 27. 32 Kemenczei T., 1984. 26. 33 Kemenczei T., 1984. 50., 51. 34 Mozsolics A., 1985. 284. t. 35 Mozsolics A., 1985. 280. t. 36 Schauer, P. 1988. 193. 37 Hellebrandt M., 1996a. 9. ábra 6.; 1996b. 11. kép 6. 38 Mozsolics A., 1955. 52. 39 Novotná, M. 1970. 64. 40 Furmánek, V. 1977. 275. 41 Mozsolics A., 1967.74-75. 143