A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

B.HELLEBRANDT Magdolna: A mezőnyárádi bronzkincs

hosszabb lett, rombusz átmetszetű, és vonalkötegekkel díszített. Ez a változat jellemző a pilinyi kultúra bronziparára, és salgótarjáni típusba sorolható. 42 A késő bronzkorban Észak-Magyarország és Kelet-Szlovákia területén elterjedt, 43 itt sűrűsödnek a lelőhe­lyek. 44 A Kyjatice kultúrára is jellemző használata. 45 Csillagos, vagy tarajos közepű ritka, Svedlár lelőhelyről tudunk hasonlóról. 46 Csillagos közepű karimás falerát találtak nyu­gaton. 47 Támadófegyver a mezőnyárádi leletben a 9 darab lándzsahegy. Súlyuk 51,79­199,2 g között váltakozik. Típusuk szerint háromfélék. Az 1. típusba soroltuk azokat a lándzsahegyeket, melyeknek pengéje lángszerű, ezek az 5. kép 1-3., 6. kép 6. darabok. Ez a típus Közép-Európában a Reinecke B D és Ha A periódusban terjedt el. 48 Magyarország keleti területén megtaláljuk az ópályi típusú bronzleletekben, így például a demecseriben, 49 és a rimaszombati (Rimavská Sobota) tí­pusú bronzleletekben, mint a pétervásárai 50 és a felsőzsolcai 51 leletben. Több darab kép­viseli a típust az I. 52 és IV. bükkaranyosi depóban. 53 A 2. típusba soroltuk azokat a lándzsahegyeket, melyeknek babérlevél alakú pen­géjük van, 54 s hármas középső bordája közül a két szélső a levél alá ível. Leletünkben a 4. kép 3., 5. kép 4., 6. kép 5. tartozik ide. Ilyen öntőmintát találtak Aszódon, homokkő­ből készült. 55 Ezt a középen bordázott babérlevél alakú lándzsaformát ugyancsak megta­láljuk az ópályi típusú leletekben, így Demecseren, 56 Abaújkéren, 57 valamint a rima­szombati típusú felsőzsolcai leletben. 58 Van belőle a IV. bükkaranyosi leletben is, 59 a pilinyi kultúra idejéből. A pilinyi kultúrában készítették először ezeket a lándzsahegye­ket, majd a Ha A időtől fogva fokozatosan felhagytak gyártásukkal, 60 és a babérlevél alakú, rövid nyéllyukú lándzsaformát kezdték készíteni, ami már megfelel a mezőnyárádi 3. típusnak. Ezek: 4. kép 2., 6. kép 4. Részben analógiája Zemplín (Zemplén) 61 és Kér 62 leletében van. Hasonlóan rövid köpüjű lándzsahegy Hampelnél egy valószínű magyaror­szági példány, 63 a máramarosszigeti református lyceum gyűjteményében levő, 64 majd Szentgáloskér (lásd Kér), 65 Bonyhád vidéke, 66 Öreglak, 67 Marok, 68 Tab 69 és Lovasberény 70 42 Kemenczei T., 1969. 36. 43 Furmúnek, V. 1977. 271.; Koós J., 1993. \\.; HellebrandtM., 1996a. 10-11. 17. ábra 44 Hansen, S. 1994. 177. ábra 45 Kemenczei T., 1984. 26. 46 Furmúnek, V. 1977. 365. XXX. t. 47 Gleirscher, P. 1993. 12. kép 3. Hesselberg (Bajorország). 2. Este, Canedo, 302. sír. Prov. Padua. Ez a darab hatágú. 48 Jacob-Friesen, G. 1969. 220.; Brunn, W. A. 1968. 289. 49 Kemenczei T., 1984. LXa. 12. 50 Kemenczei T., 1984. LI. 6. 51 Kemenczei T., 1965. XIII. 17. 52 HampelJ., 1896. CCXVII. 28, 30, 32. 53 Mozsolics A., 1985. 1.1. 13-15. 54 Leletünkben a 4. kép 3., 5. kép 4., 6. kép 5. tartozik ide. 55 HampelJ., 1886. V. t. 3. 56 Kemenczei T., 1984. LXa. 10-11. 57 Kemenczei T., 1984. 112. 58 Kemenczei T., 1965. XIII. t. 14. 15. 59 Kemenczei T., 1984. XXVIII. 14. 60 Kemenczei T., 1974. 58.; Brunn, W. A. 1968. 136. 61 Gasaj, D. 1982. 4. kép 5. 62 Mozsolics A., 1972. 5. ábra 11. 63 HampelJ., 1892. CLXXXI. t. 6. 64HampelJ., 1886. XXVII. 4. 65HampelJ., 1886.CXIX.t. 18.; Mozsolics A., 1985. 113.t. 12. 144

Next

/
Thumbnails
Contents