A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SZÁSZI Ferenc: Adatok a második világháború utáni kivándorlás történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

1. táblázat Illegálisan külföldre távoztak terület és az eltávozás hónapja szerint, 1956-1957 A távozás időpont] a Terület 1956 1957 Ismeretlen hónap Összesen X. XI. XII. I. II. III. Ismeretlen hónap Miskolc 39 861 613 313 42 13 93 1973 Borsod-Abaúj-Zemplén 66 1127 1274 471 81 3 20 3042 Borsod-Abaúj -Zemplén Miskolccal együtt 105 1988 1887 784 123 16 112 5015 Magyarország összesen 4277 82008 38639 19262 3434 200 3814 151731 Százalékában ossz. kiv. %-a Miskolc 2,0 43,5 31,1 15,0 2,1 0,7 4,7 1,3 Borsod-A-Z 2,2 37,0 41,9 15,5 2,7 0,1 0,6 2,0 Borsod-Abaúj -Zemplén Miskolccal együtt 2,1 39,6 37,6 15,7 2,5 0,3 2,2 3,3 Magyarország összesen 2,8 54,0 25,5 12,7 2,3 0,2 2,5 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Miskolccal együtt 5015-en illegálisan vándoroltak ki 1956-1957-ben. Magyarországról illegálisan külföldre távozók több, mint fele budapesti volt (80 977 fő), száz lakosra 4,17 fő jutott. A városok közül abszolút számokban (1973) és a száz lakosra jutó disszidálási arányban is (1,28) Budapestet Miskolc követi. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc nélkül 3042 fővel növelte a kivándorlók számát. Ezzel a létszámmal a megyék és a megyei jogú törvényhatóságok sorrendjében hatodik helyet foglalja el, a száz lakosra jutó kivándorlók arányában, a 24 kiemelt megye és város közül a tizenharmadik. A megyét Miskolccal együtt, mint említettük, 5015-en hagyták el illegálisan. Ha ezt a létszámot vetjük egybe a törvényhatóságokkal, úgy Borsod-Abaúj-Zemplén megyét csak Budapest (80 977 fő), Győr-Sopron (16 815 fő), Pest 8464 fő), Vas (7307 fő) és Veszprém megye (6147) előzte meg. Vagyis a kivándorlók abszolút számát tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye a kivándorlás által leginkább érintett dunántúli megyéket követte és megelőzte Zala, Fejér, Baranya és Somogy megyét. Országrészenként, a földrajzi régiók között „Észak", Budapest, a dunántúli tájegységek és Pest megye után következik, megelőzve a Dél-Alföldet és Tiszántúlt.

10 Ez talán azt is jelzi, hogy „a migrációs láncon" keresztül az 1956-os kivándorlás is kapcsolódott a korábbi migrációs góchoz, az északi megyékhez. Az eltávozás időponti adataiból az emelhető ki, hogy októberben a megye összes kivándorlóinak még csak 2,1 %-a élt a távozás lehetőségével. Októberben és novemberben azonban a közigazgatás egész területéről az országot illegálisan elhagyók aránya 77,2%-ra emelkedett, januárban ugyan még 15,7%-ot tett ki az elvándorlók rátája, a februári igen jelentős csökkenés után márciusra szinte teljesen megszűnt az elvándorlás. Az elvándorlásnak ez a hullámzása néhány százalékos eltéréssel megegyezik az ország északi területéről kivándorlók számának és arányainak változásaival. A statisztilORegio, 1991.4. 179. 326