A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

VISZÓCZKY Ilona: Adatok Tornabarakony népesedéstörténetéhez

ADATOK TORNABARAKONY NÉPESEDÉS TÖRTÉNETÉHEZ VISZÓCZKY ILONA Tornabarakony a mai országhatár közelében, hegyektől övezett völgyben fekszik, a Bódva bal oldalán, mintegy 8 km-rel távolabb a folyótól. Természetes helyzetéből adódóan a Cserehát falvaihoz is erős szálakkal kötődött a falu gazdasági és kulturális kapcsolataiban illetve a vallási élet terén is. A gabona őrletése, az olajüttetés, a kendertörés, piacozás számos alkalmat jelentett, hogy a környező erdőkön át gyalogutakon, szekérutakon eljussanak a szomszédos falvakba (pl. Ardóba, Komjátiba, Rákóra, Debrétére vagy távolabbra, Tornára vagy Szalonnára is a vasútállomásra). A barakonyi görög katolikus egyház híveinek számára fontos látogatási alkalmat jelentettek a környező falvak katolikus búcsúi is. Különösen kiemelkedő szerepe volt Rakacának, amely kistáji vonzáskörzetű búcsújáróhely.

1 Ezeken kívül még számos kapcsolódási pontot tárhat föl a további alapos kutatás.

2 Tornabarakony történeti múltjáról csupán szórványadatokkal rendelkezünk. A település első említése 1428-ban fordul elő Barakon, Barkón néven.

3 Ekkor a Barakonyi család birtokaként tartják számon, s a család tulajdonában is marad egészen a 17. század végéig illetve leányágon a 20. századig. A Barakony név használata 1905-ben változik Tornabarakonyra. A törökdúlás és a felkelő háborúk pusztítják a vidéket, s a török idők végén a falu teljesen elnéptelenedik. 1720-ban még jobbágy nélküli kuriális község, ezután települ újra a falu.

4 A 18. századi betelepítések és a spontán migráció folytán hazánk területére áramló szláv népcsoporthoz tartoztak a beköltöző új telepesek, akiket görög katolikus hagyományuk vélhetően a ruszin népesség körébe sorol. Ekkor ugyanis Borsod megye északi részén nagyobb összefüggő területen települt meg kárpátukrán lakosság. A korábban, a 15-16. század során Gömör és Torna területén létrejött szórványos ukrán telepekhez az 1730 után Tornahorvátiban és Barakonyban megjelenő betelepülők kapcsolták hozzá az újonnan megjelenő népcsoportot.

5 A barakonyi görög katolikus plébánia iratai között az első anyakönyv 1777-től tartalmaz bejegyzéseket.

6 A névanyag egyértelműen szláv eredetre utal. A munkácsi püspökség 1806. évi összeírásában Barakony mint görög katolikus anyaegyház van megemlítve, és 10 kör1 A rakacai búcsút Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én tartják. Bartha Elek 1992. 88.; Atornabarakonyi templom címünnepe Szűz Mária születése (szeptember 8.).; Hajdúdorogi egyházmegye ... schematizmusa 1982. 204. 2 Itt csak utalunk arra, hogy a házasságkötések során fontos szempont volt a vallási felekezeten belüli párválasztás elsődlegessége, így ennek fölmérése, valamint a rokoni kapcsolatok vizsgálata is érdekes adatokat eredményezhet. 3 Csonki Dezső (1890). 1985. reprint kiadás 237. 4 Edelény és környéke 1987. 35. 5 Paládi-Kovács Attila 1973.330-335. 6 Tornabarakonyi parókia egyházi irataiból. Protocollum ... Baptisatorum Copulatorum et Mortuorum ab anno 1777 usque 1865 incompactum fuerat, cura autem Joannis Tirpák ... Administratoris Barakonyensis pro 1. fi. 50 ... compactum est. 809