A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

VISZÓCZKY Ilona: Adatok Tornabarakony népesedéstörténetéhez

nyékbeli falu fii iáként tartozik hozzá. A görög katolikusokra vonatkozó számadatok mellett a felmérésben szerepel az is, hogy milyen más vallás van jelen az egyes községekben. Barakony esetében római katolikusokat említ.

7 A falu egyetlen temploma görög katolikus, 1870-ben épült.

8 Azonban egyéb megerősítő adatok hiányában nem lehet egyértelműen azonosítani a görög katolikus népességet a betelepülő ruszinsággal, hiszen már a 18. században sem elhanyagolható a magyar és szlovák görög katolikus népesség jelenléte Magyarország északkeleti részén.

9 Paládi-Kovács Attila idézett tanulmánya részletezően foglalkozik az északkeleti térségben létrejött ukrán szórványok keletkezésének történetével, beolvadásuk folyamatának kérdésével és ezzel összefüggően a nyelvváltás problematikájával. Körültekintő elemzése során megállapítja, hogy a 19. század derekára a terület ukrán szórványai a kétnyelvűség állapotába jutottak, és a század második felében megtörtént a nyelvi váltás, az etnikai beolvadás leglényegesebb mozzanata is (1. ábra). Véleménye szerint ez a folyamat még századunkban sem tökéletesen befejezett, hiszen a magyar nyelvhasználatban is rögzülhettek különböző jelenségek, fordulatok elődeik nyelvéből, és a népi kultúra egyes rétegei is hordozhatják még az idegen eredet emlékeit. A továbbiakban egy táblázat segítségével kíséreljük meg a községre vonatkozó statisztikai adatokat összesíteni. Itt a nyelvhasználatra utaló följegyzések mellett a felekezeti hovatartozásról, a házak számáról és a lakosság összlétszámáról föllelhető adatokat állítottuk egymás mellé. A vizsgált község etnikai összetételére vonatkozóan tájékoztathatnak a nyelvhasználat rovatban föl tüntetett megnevezések. A legkorábbi, 1773-as helységnévtár a slavonica kifejezést használja, mellyel esetleg több szláv népcsoportot is jelölhettek a pontos elkülönítés igénye nélkül. Azonban a későbbi adatok között az orosz, ruszin, ruthén megnevezés mellett a tót szóhasználat nem jelent minden esetben egyértelmű jelölést, s feltehetően nemcsak a szlovák etnikumra utal.

10 A táblázatban szerepeltetett 1806. évi egyházi összeírás során a prédikáció nyelvének meghatározásakor a ruszin megjelölés sem vonatkoztatható egyértelműen a lakosság nyelvhasználatára is.

11 A fölsorolt adatok alapján tehát csak valószínűsíthatjük, hogy a betelepülő szláv népesség ruszin eredetű volt, azonban a nyelvi váltás folyamata egyértelműen követhető. Esetünkben is elmondható tehát, hogy a 19. század második felében megragadható a kétnyelvűség állapota, s a századfordulón már a magyar nyelvhasználat jellemző a községre. A népi műveltség mai jellegében természetesen a 18. században betelepült népesség kultúrájának emlékei már nagyon nehezen föllelhetők. Alaposabb népnyelvi vizsgálat és a folklór bizonyos területeinek föltárása, s különösen a vallási néprajz bizonyos szeletei ennek számos részletére is rámutathatnának, az anyagi kultúra vonatkozásában azonban ez a hagyomány ma már nem ragadható meg. A megtelepülés után az ideérkezett népesség egyértelműen beilleszkedett az adott táj természetföldrajzi, 7 Udvari István 1990. 88. 8 Hajdúdorog egyházmegye ... schematizmusa 1982. 204-205. Meglepő, hogy a barakonyi görög katolikus egyházközség alapítási évét 1648-ra teszi az egyházi sematizmus. A Borovszky-féle vármegye monográfia is közli ezt az évszámot. Ennek az adatnak a megerősítésére sajnos egyéb forrásadatok nem állnak rendelkezésünkre. Vö. Borovszky Samu-Sziklai János (szerk.). 1896. 148. 9 Paládi-Kovács Attila 1973. 355. 10 Paládi-Kovács Attila 1973. 339. A kérdés kapcsán Bodnár Mónika megállapításai számunkra is mérvadóak a közeli településnek mondható Horváti esetében. Bodnár Mónika 1992. 369-370. A falu mai nyelvhasználatában általában a szláv illetőségre vonatkoztatva használják a tót kifejezést. „A nagyszüleink még tótul beszéltek ugye, ha valamit mondani akartak úgy, hogy mi gyerekek ne értsük." Saját gyűjtés. Adatközlő Viszlavszki János, sz.: 1923. 11 Vö. Bodnár Mónika 1992. 810