A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BERECZ József: Felső-Magyarország sajtója a millennium időszakában

FELSŐ-MAGYARORSZÁG SAJTÓJA A MILLENNIUM IDŐSZAKÁBAN BERECZ JÓZSEF A kiegyezéstől a millenniumig terjedő szűk három évtized vidéki hírlapirodalmáról régiónk két sajtóorgánuma is - egymástól függetlenül - ugyanazt a látleletet adja közre. A Rimaszombaton megjelenő Gömör-Kishont vármegyei közlöny 1896. április 9-i számának címoldalán közölt történeti számvetésben a következőket olvashatjuk: „1867 után alig volt hazánknak olyan vármegyéje, mely szükségét ne érezte volna annak, hogy székhelyéről a társadalmi eszmék kiáramlását mentől hathatósabban elősegítő orgánumot létesítsen s a szükség kényszerítő hatása alatt már a hetvenes évek elején mindenfelé tömörülni látjuk a tollforgató egyéneket oly célból, hogy a politikai viszonyok által új fejlődésnek induló magyar társadalmat vezérlő eszmékkel lássák el s e réven arra a művelt színvonalra emeljék, melyre a nyugateurópai népek társaságában szükség van ... minden megyének és városnak a saját jól felfogott érdekei követelték meg a helyi sajtó létesítését, mely közvetlenül az illető vidék céljainak állt szolgálatában." A Kassán megjelenő Felsőmagyarország pedig 1896. május 19-i számában - a legkorábbi ottani hírlap, az Abaúj-Kassai Közlöny negyedszázados jubileumi ünnepségéről tudósítva - szintén közöl sajtótörténeti visszatekintést, megállapítva: „Még ezelőtt ötven évvel Magyarországon a mai fejlett zsurnalisztikának nyomai sem voltak jóllehet akkoriban már kezdtek lapok keletkezni, s oly férfiak vezették a szerkesztői tollat, kiket a nemzet nagyjai közé emelt." Az eszmefuttatást azzal folytatja, hogy a 67 utáni korszak „teremtette meg azt a mai zsurnalisztikát, amely csakugyan valódi nagyhatalom ... Az elfojtva volt nemzeti erő felbuzdulása hozta létre a ... számtalan akkor keletkezett hírlapot." Csakhamar jelentkezett azonban a nagy nekibuzdulás után a visszahatás. A gömöri lap idézett cikke erről is számot ad: „... az ezen időszakban országszerte megindult vidéki hírlapok alig egy-két évi fennállás után majdnem mind megszűntek." Ennek okai közt elsőként említi a cikk az anyagi erők hiányát: „... a kiadók nem merték tőkéiket bizonytalan sikerű vállalatokba fektetni". Gyér volt az olvasóközönség is, mert sokan ragaszkodtak ahhoz „a múltból örökölt szokáshoz", hogy szellemi igényeiknek kielégítésére inkább a szomszédtól kértek kölcsön újságot. „Hozzá járult még harmadikul az, hogy a közlekedési eszközök fellendülésével a fővárosi napi sajtó úgy szólván naponként fokozottabb mértékben küldé szét saját produktumait s ez által a vidéki sajtó fejlődését nagy mértékben csökkenté." A gömöri példánál maradva: a vármegye első hírlapja 1871-ben Gömöri lapok címmel Rozsnyón jelent meg, itt hat számot ért meg. Aztán a szerkesztői és kiadói jogot Bernolák Nándor rimaszombati ügyvéd szerezte meg, átvitte a lapot a megye székhelyére, ahol egy ideig a megye hivatalos lapjaként is szerepelt, de a megye tekintélye is csak 1874 tavaszáig éltette. Ekkor címet és szerkesztőt változtatott, ám Felvidéki közlönyként csak ugyanazon év júniusáig vegetált. Megint fejlécet cserélt, s Gömör címmel 795