A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

VÉGVÁRI Lajos: Ferenczy Károly bibliai tárgyú képei

formavilága később is kísért Ferenczy kompozícióiban, de ezeket az emlékeket el tudta fedni a foltfestés sajátos áthangoló módszereivel. Csak a címe miatt tekinthetjük bibliai tárgyú képnek a Münchenben festett Ádámot, melyből alig olvasható ki valamiféle szellemi tartalom. Mégis figyelemre méltó abban a vonatkozásban, hogy itt kísérli meg először az alaknak a tájképi háttérrel való hangulati egységbe foglalását. „Ezen a müncheni képén - Petrovics szerint - bizonyos gobelin karaktert hoz létre, amelyet a háttérnek célzatosan szőnyegszerű megoldása is erősít. Az Ádám egyébként még a formáknak szinte tanulmányszerű részletezését mutatja, némiképpen a szabad művészi alkotás és az akadémiai stúdium között ingadozik, mintha Ferenczy alaposan le akart volna számolni ezúttal az emberi test formarendszerével, hogy úrrá legyen felette s módjában legyen majd bátran összefoglalni aminek elemzésével elkészült." A Nagybányára való utazás, majd letelepedés legnagyobb élménye a plein air lehetőségek felfedezése, ami a filozofikusan gondolkodó Ferenczy számára nem csupán új festői lehetőséget kínált, hanem pantheisztikus világlátásának tudatosítását. Ferenczy Bénivel folytatott beszélgetéseim során kitűnt, hogy Ferenczy Károly elutasított mindenféle tételes vallást, de hitt abban az antik pogány megállapításban, mely szerint „To pan est i ho theosz". Ezzel a nézetével valójában Assisi Szent Ferenc misztikus természetszemléletét alkalmazta a 19. század naturalista gondolkodásának korlátai között. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy Ferenczy Károly, mint természettudományi ismeretekkel rendelkező agrármérnök egyfelől a materialisztikus világképet fogadta el, de mint művész szárnyalni kívánt, felülmúlni a tradíció szabta korlátokat. Ebben a szándékában látom az okát, hogy ateistának vélt gondolkozásmódja ellenére a bibliai témák fontos szerepet kaptak művészi világában. Pantheisztikus természetlátásának félreérthetetlen dokumentuma a Hegyi beszéd első változata. A figyelmesebb tanulmányozás arra vezet, hogy az alakok és a természet egyenrangú szerepet kapnak a festményen. A különböző társadalmi típusokat képviselő hallgatók áhítata a természetben való feloldódásában teljesült ki, s ezzel magyarázható, hogy Jézust hátnézetben ábrázolja. Az ő téri helyzete egyértelműen a természeti részletek megcsodálására vezeti a néző tekintetét. Bár Ferenczy nem ismerhette Brueghel Keresztelő János című képét, mely ekkoriban még a Batthyányi-gyűjtemény rejtett kincse volt, szellemében és törekvéseiben párhuzamba állítható vele. A bibliai tárgyú kép a művész hitvallását hivatott kifejezni: a természet örök, s az ember nem ura, csak öntudatosuk része ennek az őt körülvevő valóságnak. „A Hegyi beszéd egész kompozíciójában megtalálhatjuk a folthatás elért dekoratív jellegét, s még inkább a lélek áhítatát, mely a festménynek mélyen emberi költészetéből most még sokkal gazdagabban árad. Egyúttal azonban növekvő térfoglalását látjuk a természetnek. A nagybányai gyönyörű táj már nem csupán kerete az emberi mozzanatoknak, hanem Ferenczy képzeletének gerjesztője, művészetének sugalmazója, úgy a Hegyi beszéd, mint későbbi bibliai képei szervesen állanak elő abból a hangulatból, melyet a táj monumentális volta és biblikus hangulata járt Ferenczy képzeletére, úgyszólván édes gyermekei a táj és a művész szerelmének." (Petrovics). „Egy délután, midőn a papok rétjére ért egyszerre és önkéntelenül jelent meg képzeletében a Hegyi beszéd egyszerű és széles kompozíciója" - írja Petrovics Elek. A Hegyi beszéd második változatának megmaradt részletei abból a szempontból fontosak, hogy előkészítik az életmű egyik legjelentősebb darabjának, a Három királyok vonulásának festői megoldását. A mű értelmezésének kísérlete előtt foglalkoznunk kell 744