A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

VÉGVÁRI Lajos: Ferenczy Károly bibliai tárgyú képei

formavilága később is kísért Ferenczy kompozícióiban, de ezeket az emlékeket el tudta fedni a foltfestés sajátos áthangoló módszereivel. Csak a címe miatt tekinthetjük bibliai tárgyú képnek a Münchenben festett Ádá­mot, melyből alig olvasható ki valamiféle szellemi tartalom. Mégis figyelemre méltó abban a vonatkozásban, hogy itt kísérli meg először az alaknak a tájképi háttérrel való hangulati egységbe foglalását. „Ezen a müncheni képén - Petrovics szerint - bizonyos gobelin karaktert hoz lét­re, amelyet a háttérnek célzatosan szőnyegszerű megoldása is erősít. Az Ádám egyéb­ként még a formáknak szinte tanulmányszerű részletezését mutatja, némiképpen a szabad művészi alkotás és az akadémiai stúdium között ingadozik, mintha Ferenczy ala­posan le akart volna számolni ezúttal az emberi test formarendszerével, hogy úrrá le­gyen felette s módjában legyen majd bátran összefoglalni aminek elemzésével elkészült." A Nagybányára való utazás, majd letelepedés legnagyobb élménye a plein air le­hetőségek felfedezése, ami a filozofikusan gondolkodó Ferenczy számára nem csupán új festői lehetőséget kínált, hanem pantheisztikus világlátásának tudatosítását. Ferenczy Bénivel folytatott beszélgetéseim során kitűnt, hogy Ferenczy Károly elutasított min­denféle tételes vallást, de hitt abban az antik pogány megállapításban, mely szerint „To pan est i ho theosz". Ezzel a nézetével valójában Assisi Szent Ferenc misztikus termé­szetszemléletét alkalmazta a 19. század naturalista gondolkodásának korlátai között. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy Ferenczy Károly, mint természettudományi isme­retekkel rendelkező agrármérnök egyfelől a materialisztikus világképet fogadta el, de mint művész szárnyalni kívánt, felülmúlni a tradíció szabta korlátokat. Ebben a szándé­kában látom az okát, hogy ateistának vélt gondolkozásmódja ellenére a bibliai témák fontos szerepet kaptak művészi világában. Pantheisztikus természetlátásának félreérthetetlen dokumentuma a Hegyi beszéd első változata. A figyelmesebb tanulmányozás arra vezet, hogy az alakok és a természet egyenrangú szerepet kapnak a festményen. A különböző társadalmi típusokat képviselő hallgatók áhítata a természetben való feloldódásában teljesült ki, s ezzel magyarázható, hogy Jézust hátnézetben ábrázolja. Az ő téri helyzete egyértelműen a természeti részle­tek megcsodálására vezeti a néző tekintetét. Bár Ferenczy nem ismerhette Brueghel Ke­resztelő János című képét, mely ekkoriban még a Batthyányi-gyűjtemény rejtett kincse volt, szellemében és törekvéseiben párhuzamba állítható vele. A bibliai tárgyú kép a művész hitvallását hivatott kifejezni: a természet örök, s az ember nem ura, csak öntu­datosuk része ennek az őt körülvevő valóságnak. „A Hegyi beszéd egész kompozíciójában megtalálhatjuk a folthatás elért dekoratív jellegét, s még inkább a lélek áhítatát, mely a festménynek mélyen emberi költészetéből most még sokkal gazdagabban árad. Egyúttal azonban növekvő térfoglalását látjuk a természetnek. A nagybányai gyönyörű táj már nem csupán kerete az emberi mozzana­toknak, hanem Ferenczy képzeletének gerjesztője, művészetének sugalmazója, úgy a Hegyi beszéd, mint későbbi bibliai képei szervesen állanak elő abból a hangulatból, me­lyet a táj monumentális volta és biblikus hangulata járt Ferenczy képzeletére, úgyszól­ván édes gyermekei a táj és a művész szerelmének." (Petrovics). „Egy délután, midőn a papok rétjére ért egyszerre és önkéntelenül jelent meg kép­zeletében a Hegyi beszéd egyszerű és széles kompozíciója" - írja Petrovics Elek. A Hegyi beszéd második változatának megmaradt részletei abból a szempontból fontosak, hogy előkészítik az életmű egyik legjelentősebb darabjának, a Három királyok vonulásának festői megoldását. A mű értelmezésének kísérlete előtt foglalkoznunk kell 744

Next

/
Thumbnails
Contents