A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

VÉGVÁRI Lajos: Ferenczy Károly bibliai tárgyú képei

3. kép. Három királyok tanulmányfejek (HOM) az előkészületet jelentő tanulmányokkal. Szőnyi István tulajdonából a Petró-gyűjteménybe, majd a Miskolci Képtárba került tanulmányfejek még a Hegyi beszéd stílusához állnak közel, típustanulmányok, melyekben akár a korábbi háromkirályok olaszos kompozíciójához illő megoldások is fedezhetők fel. A többi tanulmány, melyek Genthon monográfiájában 101-107 szám alatt szerepelnek, a festő átszellemítő-összefoglaló szemlélete alakulásának fontos dokumentumai. A rossz minőségű chromoxid zöld miatt a mű szépségei nem érvényesülnek eléggé. Valójában nem az egyes részleteken múlik a mű hatása, hanem az összbenyomáson. A titokzatos zöld tónusból elősejlő figurák a kor legjobbjainak, üzenetével rokonok A tiszta forrás mítoszának egyik reprezentatív kifejezése. A szecesszió korának gyakori témája megkeresni az ősforrást, visszatérni az ipari civilizáció előtti stádiumhoz, az elveszett paradicsomhoz. Ennek feltalálására vállalkozott Gauguin, midőn Óceániába költözött. A képei tanúsága szerint Tahitiben és a Marquises-szigeteken készült alkotásai a művészi idealizálás termékei, az elképzelések realizálása iránti nosztalgia szülöttei. A dolce far niente vágya esztétikai mákonnynak bizonyult. Nagy művét, a Honnan jöttünk, hol vagyunk, hová megyünk címűt a kiábrándulás, a minden kultúrában azonos létproblémák megoldhatatlansága miatti gond szülte. Gauguin egyik utolsó festménye, a Lovasok a tengerparton a kifejezhetetlen végtelent jelzi: a magasra meredő hullámok mögött a nihil rejtezik. A magyar művészetet is magával ragadta a szecesszió mítoszkeresése, így született meg Vaszary, Csók István néhány képe. E beállítottságnak fontos emléke Ferenczy Dafnisz és Cloe című munkája, mely ugyan Kiss József verséhez készült illusztráció, valójában a verstől függetlennek tekinthető, az antikvitás iránt érzett nosztalgia kifejezése. Ferenczy számára a látott valósághoz való hűség erkölcsi törvény volt, csak a látvány adta inspirációt tekintette az egyedüli kiindulásnak. A természeti látvány élményét képzeletében tovább formálta. A megismert és megértett motívumot, csak atmoszférateremtő és témát sugalló lehetőségnek tekintette. így vált lehetővé, hogy a nagybányai gesztenyés fái közé bibliai lovasokat merjen elképzelni. A ló és lovas Ferenczy művészetében meghatározó motívum: az ő délceg és a lovassal együttérző lovai egy évtizeden át foglalkoztatták képzeletét. A ló Ferenczy szerint meghitt és segítő természeti 745