A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

HÁLA József–LANDGRAF Ildikó–SZÉKELY Kinga: Az aggteleki Baradla-barlang mondái

nak szemei elől, a' setét üregek mellyiben új világokat hoz elő." Vass Imre is a fentiekhez hasonlóképpen vélekedett: „De haszontalan iparkodnám ezen üregnek akár bájoló kellemes, akár borzasztó tájékait leirni, mind csak unalmas szószaporítás lenne az, erőtelen 's tompa hang, hideg mint a' festett láng. - Annak ottlétei kivántatik, látás és a' környülállásoknak tapasztalása, hogy az ember a' látásoknak kellemes avagy kedvetlen behatásait érezhesse. Mert most ottan egy tárgy gyönyörre és tűzre ragadja az embert, 's csak egy tekintet félre, már egy más tünet megrettenti a' lelket, 's sülyeszti a'jó kedvet. Haszontalan minden rajz avagy festés, érzéketlen ecsetnek mázolása lenne az; hiszem [!] minden mozdulat, minden fordulat már más képet mutat, mellyett a' toll 's elme követtni nem képes."

4 1839-ben John Paget is elragadtatással írt a barlangról: „Hatalmas termeivel, megdöbbentő arányú oszlopaival s titokzatosan kanyargó folyosóival Aggtelek felülmúlt minden hasonló látványt, amelyben életemben részem volt. Egyes pontjainak szépsége pedig egyenesen elragadó."

5 Hunfalvy János művében az alábbiakat olvashatjuk: „A hegyomlás oldalát roppant szikladarabok borítják, túl rajta a sötét mélységből karcsú fehér álló csepkövek merülnek fel egyenkint, a távolból mint rémes halálharang úgy szól egy álló csepkő, melyhez a vezető botját üti; a nagy sötétség erősen meghatja képzelődésünket."

6 És tovább sorolhatnánk, sorakoztathatnánk egymás után a csodálatos és titokzatos világ leírásait... Még csupán egynek, a Baradlát 1845-ben felkereső Petőfi Sándornak a szavait idézzük, akit a barlang látványa, a nagy élmény „monda" rögtönzésére, költői megnyilvánulásra késztetett: „Oh, ti szűkkeblű emberek, kik mindenben örökké szabályokat kerestek és állíttok, jertek ide és boruljatok térdre a szabálytalanság remeke előtt! S mi az a szabály? semmi más, mint a sánta középszerűség mankója. Soká tűnődtem: mint eredhetett e barlang? És kitaláltam. Mikor a menyországból kiebrudalták a pártos angyalokat, itt kezdték jövendőbeli lakásukat, a poklot ásni; azonban itt nem boldogulván, másfelé fordultak. Képzelhetni, mint fáradtak a szegény ördögök e sikertelen munkában, izzadságuk még most is csepeg e félig kész pokol oldalairól és tetejéről."

7 „1807-ben megjelent munkájában Raisz Keresztély az Aggteleki-cseppkőbarlang keletkezését még a föld alatti vulkáni tűz lángnyelveinek üregkipörkölő hatásával magyarázta. Ezen azonban nem szabad mosolyognunk, hiszen az elmondottak miatt különösen a régebbi korok kutatóinak barlangszemléletét még egy egész sor misztikus előítélet és félelem szabta meg, s el sem merték hinni, hogy a barlangok mélyén a múltban is többnyire ugyanolyan természeti erők tevékenykedtek, mint napjainkban."

8 Ha a múltban a tudós kutatók véleményalkotását ennyire befolyásolta a „misztikus előítélet és félelem", még inkább így volt ez a Baradla környékén élő, elsősorban az aggteleki nép esetében. Néprajzi adatok a Baradláról Az aggtelekiek a barlang (1. ábra) változatos és különleges cseppkőképződményeit (2-6. ábra) a hasonlóság alapján nevezték el. Számos ilyen régi népi elnevezés 3 A. B. R, 1820. 64. 4 VassL, 1831.70. 5 Székely K., 1992. 56. 6 Hunfalvy J., 1867. CV. 7 Petőfi S., 1897. 19. 8 Jakucs L., 1984. 28. 704