A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

PUSZTAI Tamás: Késő középkori épületek Muhiból – a periféria –

Az Árpád-kori Muhi falu a 14. századtól kezdődően gazdasági szerepének, belső igazgatásában szerzett jogainak köszönhetően városi funkciókat ellátó településsé vált, melynek következtében a 15-16. században a magyarországi településrendszer egyik legfontosabb eleme, a mintegy félezernyi mezővárosunk sorába került. A mezővárosok-oppidumok túlnyomó többsége fallal körül nem vett, többkevesebb városi funkciót ellátó település. Ez a települési kategória - a falvak és a szabad királyi városok között - nem homogén rendszert fed. Mezővárosnak nevezik azokat az alapjában véve jelentéktelen falvakat is, melyeket csak a földesúri akarat emelt ki a többi falu közül és adott nekik valamiféle kiváltságot (pl. vásártartási jog), de lényegében nem különböznek a többi falvaktól. A történeti kutatás - az alkalmazott kutatási módszerektől függően - ötszáz és ezer között adja meg középkori mezővárosaink számát. Ennek a viszonylag nagy intervallumnak az az oka, hogy a középkori magyar jogalkotás nem írta szabatosan körül az oppidum fogalmát.

6 Ebből következően a mezővárosok jogai között ide tartozik a belső kormányzási, igazgatási és igazságszolgáltatási autonómia, a gazdasági és egyházi kiváltságok - nagy különbségek voltak.

7 Ezek a különbségek meghatározták az adott település fejlődését is. A mezővárosi fejlődés különböző fokozatait mutató települések összehasonlítására kidolgozott módszerek között az írott forrásokra alapozó vizsgálat mellett szerepet kaptak a régészetiek is. Ahogy ezt Szakoly Ferenc a mezővárosi fejlődés és reformáció kapcsolatáról írt, a mezővárosi kutatás problémáit is áttekintő művében megfogalmazta: „A figyelem, immár tartósan, azon időszakra (a XIV. század második fele - a XVI. század első harmada) irányul, amelyből általános következtetések levonására alkalmas, koherens összeírás anyag csak elvétve akad."

8 A régészeti források értékelése ez okból is szerepet kell, hogy kapjon e téma kutatásában. A városi fejlődés és a településszerkezet, a házak építési módja közötti kapcsolat vizsgálatára Kubinyi András hívta fel a figyelmet.

9 A gazdaságilag városi funkciókat ellátó település ugyanis külső formájában is hasonul a városhoz. A régészet eredményeit figyelembe véve elemezte Valter Ilona négy Észak-Magyarországon található középkori mezővárosunkat.

10 Vizsgálta a települések alaprajzát, a régészetileg kutatott épületeket, a piac kialakulását, a kereskedelmi utak, a kézművesipar, a szőlőművelés, a kolduló rendi kolostorok, valamint az ispotály létét, illetve létrejöttük feltételeit." Mivel a vizsgált mezővárosok ma is lakott települések, az újkori beépítések a régészeti kutatásnak határokat szabnak. A középkori Szer területe azon mezővárosaink közé tartozik, ahol a 16. századi pusztulást követően nem jött létre újabb település. A belső szerkezet megfigyelését ez esetben „csak" a Pusztaszeri Nemzeti Emlékpark elmúlt évtizedekben létrehozott épületei korlátozzák. A település régészeti kutatását a nyolcvanas évektől végző Vályi Katalin vizsgálta a mezővárosi fejlődés tekintetében fontos szerepet játszó kereskedelmi kapcsolatokat, azok régészeti módszerekkel követhető nyomait.

12 A településszerkezet rekonstrukciója során megállapította, hogy a 15-16. századi Szer a többutcás mezővárosok típusába tartozha6 Szakály 1995, 13. 7 Kubinyi 1996,418. SSzakály ]995, 14. 9 Kubinyi 1985, 58-59; Kubinyi 1983. 10 Hatvan, Gyöngyös, Pásztó és Miskolc középkori településeket vizsgálta {Valter 1991.). 11 Gyakorlatilag ezek azok a vizsgálati szempontok, melyek szerkezetét, intenzitását, meglétét vagy hiányát kutatva meghatározható egy adott település helyzete a mezővárosi struktúrában {Valter 1991, 195— 196.). Ezeket a szempontokat kiegészítve állított össze a kilencvenes évek elején Kubinyi András egy olyan kritériumrendszert, mely segítségével a mezővárosok egymáshoz való viszonya, városi funkcióinak fejlettsége számszerűen is mérhető, összehasonlítható {Kubinyi 1996,419-421.). \2 Vályi \995. 6