A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALÁZS Géza–LIEBER Tamás–VARGA Ferenc: A Sátorkőpusztai-, a Baradla-, a Béke- és a Pénzpataki-barlang névanyaga

őket. Eleinte alkalmi jellegűek, de az idő múlásával, a látogatók megjelenésével (esetünkben ilyen az évi több tízezer látogatót fogadó Baradla) a nevek rögzülnek, s körülöttük sajátos névfolklór, hiedelmek alakulnak ki. A Baradla-barlangban elképzelhetetlen egy túravezetés a cseppkövek elnevezésének mellőzésével; sokszor ezek az ironikus, tréfás, találó, elgondolkodtató, sőt meghökkentő elnevezések legalább akkora „esztétikai" élményt jelentenek, mint a barlanglátogatás. De mindenesetre segítenek befogadhatóvá, emlékezetessé tenni a látványt. A kisebb, nem látogatható barlangokban a barlangnevek a barlangászok tájékozódását szolgálják. A barlangnevek természetesen a barlangok életéhez kapcsolódnak: öröklődhetnek, de meg is változhatnak. Ennek nyomon követését tűzi ki célul munkánk, melyben először egy tanulmányt olvashatnak (Barlangnévtan - barlangi helynevek). Ezután következik a négy barlang helynévanyaga - a fenti sorrendben. A barlangrészneveket elsősorban az írásos szakirodalomból gyűjtöttük. Az egyes névcikkek végén rövidítve közöljük az adott név pontos lelőhelyét, pl. 4/21. Ez azt jelenti, hogy a 4. számmal ellátott kötet 21. lapján található az adott név. Minden kötetben csak az első előfordulást jelezzük. A sorszámok által jelölt kötetek listáját a kötet végén adjuk meg (A forrásjelzések feloldásai). Vannak kevéssé leírt, jóformán csak a barlangászok száján, a „folklórban" élő elnevezések. Különösen ilyen a Sátorkőpusztaigipszbarlang névanyaga. Itt adatközlőkhöz folyamodtunk. Monogramjukat minden névcikk után feltüntettük. A monogramok föloldását a Jelek fejezet tartalmazza. A gyűjtött és rendszerezett anyagot lektorainknak is elküldtük. Az általuk javasolt helyesbítések, kiegészítések ugyancsak fontos adatok, ezért az így átdolgozott, illetve újonnan bekerült neveket, névcikkeket ugyancsak monogrammal láttuk el. Az egyes barlangoknál a nevek ábécérendben vannak fölsorolva. Ha egy objektumra (barlangrészre) több név is vonatkozik, akkor a régi elnevezéseknél utalás (1. = lásd) van a ma használt formára. A teljes szócikk mindig a mai alaknál található. Egy teljes szócikk a következő adatokat tartalmazza: mai név (utána zárójelben, ha van: korábbi vagy más elnevezés, esetleg helyesírásbeli vagy más névváltozat), utána kettőspont (:), majd a barlangrész, a helyszín leírása, illetve a névadás körülményeinek meghatározása (ha van rá adat). Olykor idézőjelben - szó szerinti idézet esetén - az eredeti szöveg magyarázatát adjuk meg, de a leggyakrabban a magunk, illetve lektoraink megfogalmazása szerinti a szöveg. Ha van rá adatunk, zárójelben közöljük a feltalálás technikai helyét, pl. a Baradla esetében az aggteleki bejárattól mért távolságot méterben. Ha szükséges művelődéstörténeti magyarázatot (M.:) fűzünk a névhez. (Pl. mitológiai vonatkozások, bibliai, történelmi alakok esetében.) Végezetül az adat kódszáma következik. Szakirodalmi adat esetében a kötet- és az oldalszám (3/21), adatközlőtől származó információ esetében az illető monogramja: pl. L. T. A forrásmegjelölés után néhány esetben még van egy vesd össze (vö.) utalás, amely a névnek más névhez való kapcsolatára utal. A névcikkek élén álló név mindig a mai helyesírást követi. Amennyiben korábbi vagy téves helyesírású adatok vannak, azokat zárójelben adjuk meg az azonosíthatóság miatt. Gyűjteményünk a teljesség igényével készült; de minden bizonnyal vannak hiányosságai. Részben azért, mert nem minden nevet adatoltak, jegyeztek le, nem minden névre emlékeznek a barlangkutatók. Részben azért, mert „mozgalmas" néwilágról van szó, tehát évről évre keletkezhetnek újabb és újabb nevek. 662