A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

MIZSER Lajos: A keresztnévadás hatóerői Cserépfaluban 1576-1976

A KERESZTNÉVADÁS HATÓERŐI CSERÉPFALUBAN 1576-1976 MIZSER LAJOS Az egyház szerepe a névadásban. Ezt a tényezőt eddig inkább csak a római katolikus egyház kapcsán vizsgálták.

1 Finnországban Viljo Nissilá végzett hasonló jellegű munkát a görögkeleti névanyag vonatkozásában.

2 Cserépfalu bizonyíthatóan 1576-tól református vallású. Ez azt jelenti, hogy a lajstromokban

3 szereplő emberek még katolikusnak születtek, vagy apjuk és anyjuk eredeti vallása ez volt. Mutatja ezt a bőséges névanyag. Ez azonban a reformáció elterjedésével csökken, pl. még aló. században eltűnik a Bazil, Bereck, Bertalan, Dénes, Kelemen. A 17. században Ambrus, Balázs, Barnabás, Bálint, Egyed, Lőrinc, Máté, Orbán. Az igaz, hogy a 19. században visszatér a Bertalan, Bálint, Balázs. A tridenti zsinat (1545-1563) határozatai ugyan nem vonatkoztak a református egyházra, mégis itt csak bibliai és martirológiumi nevekkel találkozunk. A használatból kiveszett nevek helyett ritkán keresnek újat, inkább egy már megszokott névvel helyettesítik mind a férfi, mind a női neveket. Azt várhatnánk, hogy a 17. században fel-felbukkan egy-egy ószövetségi eredetű név is. Nem ez történt. Ennek valószínű oka, hogy az egyház már nem önálló, hanem a szomszédos Noszvajnak a filiája. így tehát a bibliaismeretre kevesebb a lehetőség. A névanyag egyre szűkül. 1731-től újra önálló egyháza van a községnek. S ettől kezdve már nagyobb lehetőségeik vannak. A 18. században az Éva és Sára név állandóvá válik, a Judit pedig a gyakori nevek közé tartozik. A férfinevek közül előfordul az Ábrahám, Ádám, Dániel, Mózes, Illés, Simon. Az eddig divatos bibliai nevek (pl. Pál, Péter) továbbra is gyakoriak. A József és a Sámuel ekkor még az igen ritka nevek közé tartozik. Később a József megmarad ritkának, a Sámuel a közepesen megterhelt nevek egyike lesz. A lelkészeknek is volt némi befolyásuk a névadásra. Az ő keresztneveik ismertek, sőt gyakoriak voltak a községben (János, Gergely, András, Mihály, Zsigmond, István, Imre, Sándor, Péter, Pál). Egyes nevek (nem csupán bibliai nevek!) elterjesztése fűződhet egy-egy lelkészhez. Szombathi Gergely (1750-55) eredeti személyiség lehetett. Megkísérelte az Ábrahám, Dániel, Mózes és a Demeter elterjesztését, de mindez csak egy-egy család esetében sikerült, a neveket a lakosság idegenkedve fogadta. A másik érdekes vonás az volt, hogy sokszor nem a hivatalos nevet vezette be az anyakönyvbe, hanem a becézőnevet, azaz az általánosan használt formát: Erzsók, Kata, Jutka, Boris, 1 Ördög Ferenc: Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetes területén. Bp., 1973. 66-9 és idézett forrásai. 2 Suomen Karjalan nimistó (Lappeenranta, 1976). 3 Regesta decimarum Borsodiensis (1549-1700 OL) és Regesta decimarum Episcopatus Agriensis (1554-6, Heves Megyei Levéltár, Eger). 653