A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

MIZSER Lajos: A keresztnévadás hatóerői Cserépfaluban 1576-1976

Panna, Zsuzsa, Júlia, Lackó. Marusi András (1755-58) és Pápai Tóth Mihály (175864)

4 már óvatosabban követik ezt a gyakorlatot. Először csökkentik, majd meg is szüntetik a becenévi bejegyzést. A Zsuzsa nevet viszont Kérészy Zsigmond (1764-80) és István (1781-1810) ismét anyakönyvezi. Feltűnő a Kata név állandó előfordulása a Katalin mellett Szombathitól Kovács Istvánig (1810-42). Mogyorósy Imre (1842-73) adta először a Lajos nevet, s aligha gondolta, hogy e névnek milyen hihetetlenül nagy divatja lesz,

5 Nóvák Sándor

6 (1873-1909) terjeszti el az Eszter, Rebeka és Rózsa neveket. A 20. század elejére az egyház hatása a névadásra erősen lecsökken. A lelkésznek szerepe csekély volt. Mindössze két névről tudunk. Pósa Péter (1910-33) Irén, Szakács Pál (1933-50) és Bartus András (1951-81) Gizella nevű felesége tette ismertté, de nem gyakorivá ezt a két nevet. Az egyházi látogatók mindössze egy nevet terjesztettek el. 1842-ben járt Cserépfaluban Szemere Bertalan egyházmegyei ülnök (később az első magyar belügyminiszter). Ettől kezdve válik népszerűvé a Bertalan név.

7 Nyilván közrejátszott ebben Szemere 1848-49-es tevékenysége is. Más vallások csak kevéssé hatottak. A szomszédos községek közül Bogács, Cserépváralja, Kacs és Répáshuta katolikus, Kisgyőr református, Noszvaj, Bükkzsérc vegyes, bár református többségű. A katolikus egyház mindössze annyit tett, hogy elindította a kettős (sőt: hármas) keresztnevek divatját a múlt század végén. Megfigyelhető ugyanis, hogy először azok adtak kettős keresztnevet, akik megelőzően katolikus környezetben (is) éltek. Elsősorban azok, akik Bogácsról jöttek. Először az értelmiség és az iparosság körében kezdenek terjedni a kettős keresztnevek. A községben először az 1828-as összeírásban jegyeznek fel zsidókat. Az izraelita és a református egyház annyira elkülönült egymástól, hogy egymásra nem hatottak. Legfeljebb annyit lehet megjegyezni, hogy a falubeliek egyes neveket (Jakab, Mózes, Móric) zsidósnak minősítettek. Mind a katolikusok, mind az izraeliták száma csekély volt, összehasonlításokat nem végeztünk. Debrecenben Kálmán Béla,

8 Seregélyesen G. Dombai Mária

9 állította párhuzamba a református és a katolikus anyakönyvekben található neveket. Debrecenben nagyjából azonos a szint, Seregélyesen (1771-1965) a katolikusok használtak több nevet. A keresztnevek társadalmi és gazdasági vonatkozásai A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a különböző társadalmi és gazdasági tényezők milyen hatással voltak a névadásra, névválasztásra.

10 Az uralkodó osztály tagjai, közelebbről a földesurak nevei nem különböztek a községben megszokott nevektől (András, István, György, Ferenc, Erzsébet, Katalin, Mária stb.). Alkalmanként vannak ún. úri nevek is (Józsiás, Ágost, Ágnes, Ludmilla), de ezekkel jobbágynévként nem találkozunk. A 18. században Eszterházy (következetesen 4 Később diósgyőri pap, a hazai kémia egyik úttörője. 5 Mizser Lajos: Lajos (Magyar Nyelvőr 100: 454-8.) 6 Kora ismert költője, a „Nagymajtényi síkon letörött a zászló" című vers szerzőjének az apja. Ő kezdeményezte a cserépi harangláb és az Árpád-kori templom lebontását. Cserépfaluról monográfiát írt. 7 A Tiszáninneni Református Egyházmegye Tudományos Gyűjteményeinek Levéltára, Sárospatak, Cserépfalu (külön dossziéban). 8 Nevek világa (Debrecen, 1989. 53-4.) 9 Seregélyes keresztnevei (Bp. 1974. Magyar Személynévi Adattárak 1. szám 11-29.) 10 E kérdésekkel részletesen foglalkozik Karácsony Sándor Zsigmond (Személyneveink 1500-tól 1800ig. Bp. 1961. Nyelvtudományi Értekezések 28. szám) 654