A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

OROSZ György: „Csodálatos álmot láttam” A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről

helyről megpillantá önnön fiát a keresztre felfeszítve, és ezt látván, elszörnyede és összegörnyede, és leüle, bánat és zokogás foga el vala. És itt beteljesüle Simeon jóslása, miként ö a szent istenszülőnek monda: »Es ez vettetett sokaknak feltámadására és elestére, és a lelkedet tenéked meg általhatja a tőr, mikoron te a fiadat meglátod leöletve.« " 22 A fenti szövegben a beteljesülés és a jóslat közvetlenül egymás mellé került, az utóbbi valós volta beigazolódott. Simeon jóslása az elmélkedő tudatban felidézhette tehát a szenvedéstörténet képsorait, s az álom beléphetett aztán a jóslat helyére, mivel mindkettő a jövendőre vonatkozik. Az Istenszülő álma tartalmi megformálódásában természetesen más motiváló tényezők is szerepet játszhattak, egyebek közt a szentföldi zarándoklatokon szerzett vizuális élmények és az általuk kiváltott erős lelki felindultság. Az álommotívum eredetét illetően Erdélyi Zsuzsanna apokrif előzményt is lehetségesnek tart. Ez pedig Krisztus és Mária nagyszerdaesti beszélgetése Betániában, a cellában.

23 Ennek során Krisztus megjósolja közeli halálát: „A megkeseredett anya látván szerdán reggel, hogy az ő szerelmes fia és drágalátos kincse fel nem ment volna Jeruzsálembe, a cellába hozzá méné, kezdé őtet nagy édes beszédekkel kérdezni, mit akarna tenni. " — „ 0 én édes anyám. Immár eltölt az én kínszenvedésemnek ideje. Legyen jó békességed. Mert holnapon elválom tőled és megyek halált szenvednem Jeruzsálembe miként a bárány az áldozatra... "

24 Krisztus és Mária között az Aranymiatyánkbm is lezajlik egy beszélgetés. Krisztus, anyja kérdéseire, elmondja, hogy mi minden történik majd vele a nagyhéten. Ez az imádság keleten-nyugaton egyaránt elterjedt, s napjainkban is gyűjthető.

25 Az „Álom" tartalmi vonatkozásban ebből az apokrif imádságból is meríthetett. Az egyik magyar nyelvű Aranymiatyánk szerdáról és péntekről ekként szól: „ 5. Nekem legkedvesebb fiam Jézus! mit mivelsz te azon a szent nagy Szerdán és az egész Nagy-hétben? »Legkedvesebb Anyám, azt én neked mindjárt megmondom: Én felmegyek az Olajfák szent hegyére, álom nem jövend szemeimre a nagy félelemnek miatta; kisértetni fogok egyik bírótól a másikhoz, Annástól Kaifáshoz, Kaifástól Heródeshez, és Heródestől Pilátushoz...« 7. Nekem legkedvesebb fiam Jézus! mit fogsz te mivelni Nagypénteken? »Legkedvesebb anyám! én azt neked mindjárt megmondom: Én fel leszek feszítve egy magas keresztfára, három rettentő vas-szeggel kezeimen és lábaimon átverve, odajön egy vitéz, s lándzsával keresztüldöfi oldalamat, s abból vér és víz fog folyni; atyám pedig küldeni fog két ápolót, úgymint szent Jánost és szent Józsefet, akik engem a gyászkeresztfáról levesznek; te kedves anyám rám fogsz nézni szent szemeiddel, megmosol engem szent könnyeiddel és szent hajaddal fogod törülni véres testemet, én pedig halva fogok feküdni a Szombat estvéjeig, mint aluvó kisded az ő bölcsőjében. "

26 A szenvedéstörténetnek ezek az epizódjai a Mária álma szövegekben szintén megjelennek. Idézhetnénk még itt egy másik, a hazai németségünk körében használatos Aranymiatyánkból

27 is, de ettől eltekintünk, mert az az előbbivel szinte teljes tartalmi átfedést mutat. Varencov a Legszentebb Istenszülő álma orosz egyházi népénekeket az ugyanilyen elnevezésű prózai szövegekből eredezteti.

28 Bessonov viszont mind az énekeket, 22 Zit'je i chozden'je Daníla... 1980. 38. 23 Erdélyi 1976. 649. 24 Veszprémi Codex 1874. 9-10. 25 Erdélyi 1988. 741. 26 Arany-Miatyánk... 1867. Kaptuk Erdélyi Zsuzsannától. 27 Das goldene Vater Unser... Nro 90. Kaptuk Erdélyi Zsuzsannától. 28 Varencov 1860. 7. 598