A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

OROSZ György: „Csodálatos álmot láttam” A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről

mind az elbeszéléseket a Ne sirass engem, ó Anya egyházi énekre vezeti vissza. Ő úgy véli, hogy ebből az énekből egy párbeszédet alkottak az Istenszülő által látott profetikus álom alapján.

29 Bessonov fejtegetésében arra azonban nem tér ki, hogy hol is ment végbe ezen ének átalakítása, még Bizáncban, vagy már orosz földön, vagy valahol másutt, továbbá az sem derül ki szavaiból, hogy ő miféle „profetikus álomra" gondol. A nevezett egyházi ének, egy bizánci eredetű nagyszombati irmosz így hangzik magyar fordításban: „Ne sirass engem, ó Anya, látván mag nélkül méhedben fogant fiadat a sírban; mert feltámadok és megdicsőülök, és mint Isten dicsőséggel ruházom fel azokat, kik téged hittel és szeretettel magasztalnak. " Ezek a sorok az orosz egyházi népénekekben valóban visszhangra leltek: „ ...Ne siránkozz, Anyám, Szűz Már ej ám: / Harmadnapra feltámadok... /Engem, Krisztust, dicsőítenek, /Téged, Anyácska, / Szent Istenszülő, magasztalnak. /Amen."^ A Mária álma álommotívumának időben legrégebbi, egészen az óperzsa időkig visszavezethető esetleges forrására Kretzenbacher mutatott rá, s ez szerinte kapcsolatba hozható Hérodotosz következő tudósításával:

32 „ 108. Mandané és Kambüszész házasságának első évében Asztüagésznek újabb álomlátása volt: azt álmodta, hogy leánya öléből szőlőtőke hajt ki, amely beárnyékolja egész Ázsiát. Ezt az álmát is elmondta az álomfej tőknek, majd várandós leányát magához rendelte Perzsiából. Mikor a leány megérkezett, őröket állított mellé, mert az volt a szándéka, hogy a születendő gyermeket megöleti. Alomlátását ugyanis az álomfej tők úgy magyarázták, hogy leányának sarja foglalja majd el helyette a királyi trónt, hát ezért vétette körül őrséggel. Mikor pedig a gyermek - Kürosz — megszületett... "

33 Kretzenbacher szerint az álomkép-motívum a keresztény középkor exegétagondolkodóinak abból a gyakorlatából ered, hogy az Újszövetség minden egyes történetéhez megpróbáltak ószövetségi előképet keresni. Ezen módszer alapján az antikvitás tudásanyagát is ötvözték a keresztény gondolatkörbe, még ha ez a tudásanyag a kereszténység előtti pogány világból származott is.

34 Mandané és Szűz Mária között nyilvánvaló a tipológiai párhuzam. Az előbbi, aki ugyancsak anyaságra elhivatott, Kürosz megszülése által egy új királyt ad a birodalomnak. Az Istenszülő Krisztus világra hozatala révén az Üdvözítőt „közvetíti" az emberiségnek. Szövérffy a Mária álma imádság ír szövegváltozatait vizsgálva a fenti perzsa történetet az álommotívum kialakulását hátterelő források közül szinte teljesen kizárja. O inkább az előbbiekben idézett Simeon jóslását tartja ebben a vonatkozásban elfogadhatónak, amelyet szerinte a továbbiakban még számos eseményrészlettel kiszíneztek.

35 Szövérffy vitatja egyébként azt az elképzelést is, mely szerint a Mária álma apokrif imaszövegek az alábbi német egyházi népénekből keletkeztek volna:

36 „És a Miasszonyunknak, kinek álomlátása van, Mintha szíve alól kinőtt volna egy fa, És ez a fa az egész országot beárnyékolta. Úr Jézus Krisztus az Üdvözítő, ez hát annak neve... "

37 29 Bessonov 1861-1864. II/6. 174. 30 Dicsérjétek az Urat 1984. 368. Az ének görög szövegét ld. Anthologion... 1974. 1184. 31 Bessonov 1861-1864. II/6. 202. No 617. 32 Kretzenbacher 1975. 49-50. 33 Hérodotosz 1989.1. 108. 34 Kretzenbacher 1975. 48-51. 35 Szövérffy 1957.46-47. 36 Ibid., 47. 37 Bruinier\9l4.75. 599