A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

OROSZ György: „Csodálatos álmot láttam” A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről

a szavakat, amelyek az írásnak ráolvasásjelleget adtak, de ő az idevonatkozó sorokat nem idézi. Minden bizonnyal a különféle ígérvényeket tartalmazó záradékról lehet itt szó. Az Istenszülő/Mária álma témakörben szakavatott szerzők tollából már számos írás látott napvilágot.

16 Ezen szent hagyományanyaggal kapcsolatos kutatásokat igyekeztünk a magunk részéről újabb eredményekkel gazdagítani. A Mária álma elnevezésű ének, ima, illetve elbeszélés elterjedt és ma is fellelhető mind a keresztény Keleten, mind a keresztény Nyugaton - mutat rá Erdélyi Zsuzsanna.-, s a középkortól napjainkig védekező, baj elhárító funkcióban él.

17 Magyarországon is országszerte elterjedt, és „nagyerejű" imádságnak számít a magyaroknál és nemzetiségeinknél egyaránt.

18 Az Istenszülő álma az oroszoknál is számtalan szövegváltozatban ismeretes.

1 Ezek az apokrif szövegek bár az európai hagyományban mindenütt rendelkeznek amulettjelleggel, Kretzenbacher szerint esetükben mégsem szabad túlhangsúlyozni a műfaj elterjedését és fennmaradását elősegítő komponenseket. Ezek a komponensek - a szövegek ráolvasó funkcióban való használata, a záróformula - ugyan a keresztény egyházon kívüli vallásos „babonához" sorolandók, az énekek/imák tartalma mindazonáltal keresztény hagyomány anyagból származik, s nem egyházellenes.

20 Tartalmukat tekintve valóban nem keresztényiedének ezek az énekek, illetve imák, hiszen Krisztus kínszenvedésének történetét és Mária fia elvesztése által kiváltott anyai fájdalmát dolgozzák fel, de a záradékok miatt az egyház jóváhagyását sohasem nyerhették el. Az Istenszülő álma szövegek álommotívumát a témával foglalkozó kutatók különféle forrásokból eredeztetik, de többnyire apokrif előzményekre vezetik vissza. Ezt az elemet Erdélyi Zsuzsanna szerint az Újszövetségben olvasható történet - Simeon jóslása (Lk 2,25-35) adja,

21 aki Máriának a jeruzsálemi templomban Krisztus eljövendő szenvedéseiről szól: „És megáldd őket Simeon, és monda Máriának, az ö anyjának: Imé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izraelben; és jegyül, a kinek sokan ellene mondanak; Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek." Ezt a feltevést megerősítendő, idézünk egy részletet a híres orosz zarándok, Danyiil apát naplójából (XII. sz. eleje). A középkori zarándokokhoz hasonlóan ő is bejárta azokat a szent helyeket, amelyeken a Nagyhét történései lejátszódtak, s lelkében felidézte Krisztus szenvedéseit és a fia halála miatt búslakodó Mária anyai fájdalmait. Először a „fiát kereső Mária"-kép bontakozik ki előttünk, majd Simeon jóslása beteljesülésének iszonyatos látványa: „És ott a hegyoldalon van egy hely; arra a helyre futva siete a szent istenszülő. Buzgón igyekeze Krisztus után, és szíve fájdalmában így szóla: »Hová mész, gyermekem? Lépteid mért oly sietősek? Talán megint menny egző van a galileai Kánában, és oda igyekezel, fiam és istenem? Ne menj el ily hallgatagon tőlem, ki téged szültelek, szólj csak egy szót nékem, a te szolgádnak.« És odaérvén arra a helyre, a szent istenszülő ama 16 Veselovskij 1876a.; Kaluzniacki 1888.; Hain 1973.; Kretzenbacher 1975. 17 Erdélyi 1976. 648. 18 Ibid., 649. 19 Varencov 1860. 48-50, No 10. 1 ének; Bessonov 1861-1864. II/6. 175-236. No 605-631. 16 ének, 11 prózai szöveg; Pypin 1862. 125-128. No 1. prózai szöveg, No 2. ének; Majkov 1869. 100-101. 2 ének; Kaluzniacki 1888. 629-630. 3 prózai szöveg, „a", „b", „c"; Maksimov 1903. 29-30. 20 Kretzenbacher 197'5. 29-30. 21 Erdélyi 1976. 649. 597