A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

OROSZ György: „Csodálatos álmot láttam” A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről

vonatkozásában a mindennapi életnek jól kivehető, fontos szerepet játszó kísérőjelenségei voltak. A 18. században használati körük fokozatosan beszűkült, szerepük elhalványult.

8 A kormányzati munkában részt vevő személyeknek a 16. században olyan hűségesküt kellett tenniük a cárnak, amelyben megígérik, hogy ráolvasáshoz nem folyamodnak, mágikus praktikákat nem végeznek, különféle tárgyakat mágikus céllal nem használnak: „ Úgyszintén cáromnak ételében és italában, sem ruházatában, sem másban, semmiben semmilyen rosszat nem okozok és nem végzek rontást... mögötte haladva őt semmilyen rossz gondolattal meg nem rontom, sem varázslással semmilyen rosszat nem küldök rá a szelekkel, és lába nyomát sem szedem fel. "

9 Az uralkodók ellen számos esetben végeztek rontó mágiát. Dorofej Prokofjev varázs ló-lódoktort azért égették meg máglyán, mert többen tanúsították, hogy a Moszkva környéki Horosovo faluból Pjotr Alekszejevics cárra „a szelekkel ráolvasást küldött".™ Preobrazsenszkoje településen a következő ügyben folytattak vizsgálatot: „A volinszki Petrov felesége, az eretnek Avdotyja, amikor még özvegy volt, Preobrazsenszkojében járt... az első azovi hadjárat előtt, Szofija Alekszejevna cárevnának a Gyevicsi kolostorból küldött üzenetei alapján... ". Ha I. Péter cár esetében úgy vélekedünk, hogy ő, mint felvilágosult uralkodó nem hihetett a rontó - és egyáltalán semmiféle - mágiában, és Dorofej Prokofjev varázslólódoktor, valamint az eretnek Avdotyj a ellen csak azért indult eljárás, mert az uralkodó személye ellen irányuló bármilyen cselekedet büntetést vont maga után, akkor ez a feltevés Szofija Alekszejevna cárevna, I. Péter mostohanővérével kapcsolatban nem helytálló. Ő ugyanis csak akkor adhatott utasítást rontás végzésére, ha maga is hitt az ilyen mágikus cselekedetek erejében. A Bogorogyickba való Dávid pópa(!) abban az ügyben terjesztett be folyamodványt Feodor Alekszejevics cárhoz, hogy Miska Kirejev és felesége Arinka megrontotta az ő lányait, mert a nő azon szavai után, hogy „férjhezmenetelükig ama kezükkel se szőni, se fonni ne tudjanak", a gyermekek megbetegedtek.

12 A ráolvasó formulákban tehát maguk a papok is hittek, ilyeneket szerkesztettek, terjesztés céljából másolták, sőt- használták is őket. Mansikka 18. századi bírósági jegyzőkönyvekből idézve számos példát sorol fel idevonatkozólag.

13 A ráolvasások - mint ahogyan a bírósági akták is tanúsítják - elsősorban szóban, de igen gyakran írott formában is terjedtek. Az írott ráolvasások - mutat rá Jeleonskaja -, a 17-18. században a társadalom különféle rétegei körében nem voltak a szóbelieknél kevésbé ismertek és használatosak, s annyira féltek tőlük, hogy bármilyen írott papírlap, még inkább levél vagy füzet ürügyül szolgálhatott, hogy valakit varázslással megvádoljanak.

14 A varázsformulákat, még ha más jellegű szövegekhez csatolva alkalmazták is őket, rögtön felismerték: „ ...az Istenszülő álma ráolvasásként van megírva, az ő nevére, Andrej pópáéra ".

15 Jeleonskaja ugyan utal rá, hogy a jegyzőkönyvben felsorolják azokat 8 Jeleonskaja 1917.22. 9 Ibid., 6. 10 Ibid., 7. 11 Ibid., 9. 12 Ibid., 6. 13 Mansikka 1909. 117-118. 14 Jeleonskaja 1917. 15. 15 Ibid., 14. 596