A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALASSA Iván: Hagyományos időjóslás, időmágia Magyarországon a 18-20. században

jóslás tekintetében sokszor kapcsolódik Annához és Jakabhoz (jólius 25.), ez utóbbi előre jelzi a karácsonyi időjárást is. Július 25. Jakab-nap. Kalocsa vidékén, ha a kinnháló jószág fejével északnak fordul Jakab napján éjfélkor, akkor „...hosszú őszt, korai tavaszt jósolnak". Bálint Sándor (1977. 2. 84.) az e naphoz fűződő időjóslásokat részletesen összeállította: „Tápén úgy vélik, ha Jakab napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz. Ha szél fúj: enyhe, lucskos tél várható. A Szegedről kirajzott szankiak szerint a nap délelőtti időjárása megfelel a karácsony előtti, a délutáni pedig a karácsony utáni időjárásnak. Ha nap fényesedik, nagy hideget jelent, ha eső esik, jó idő lesz, tartották a székelyek körében. Kiskunfélegyháza és Székesfehérvár népe szerint Jakab napján virágzik a hó; ha most sok az égen a fehér fölleg, akkor télen sok hó lesz... A fehérváriak hite így változik: ha délelőtt felhős az ég, akkor a tél első felében, ha pedig délután, akkor meg a tél utoljára érik meg a gyümölcse, a tartós havazás. A hiedelmet nyilván Jakab fehér lova ihlette". Jakab éjszakáján a juhászok a csillagok állásából jósoltak a jövő évi időjárásra. Augusztus 20. Szent István. A rossz idő ezen a napon enyheséget jövendöl karácsonyra (Pereked, Baranya m. Berze Nagy János 1940. 3. 290.). A rossz idő gyenge, a jó gazdag termést ígér. 40 napig olyan idő lesz, mint István napján (Vajdaság. Penavin Olga 1983. 123.). Szeptember 29. Szent Mihály-nap. A gazdasági év befejező napjához időjárási regulák is kapcsolódnak. Az ősz kezdete és a tél kapujában a jövendő időjárás érdekli a földműves embert. Azt tartják: Szent György vetkőztet, Szent Mihály öltöztet. Ezen a napon „...a tölgyfán termő gubatsot meghasítják és ha pókot találnak benne, szerencsétlen esztendőnek ítélik, ha legyet találnak, középszerű esztendőt reménylenek, férgetskét, jó esztendőt várnak, ha semmit, egészségtelen esztendőtől félnek" (Penavin Olga 1983. 125.). Szegeden, ha ezen a napon összebújnak a juhok: igen kemény télre lehet számítani. Csanádapácán, ha eddig a napig itt maradnak a fecskék, akkor karácsonyig jó enyhe idő várható. Bábolnán (Komárom m.) ilyen időjárási regulát tudtak erre a napra: Szent Mihálykor keleti szél, Igen kemény telet ígér (Bálint Sándor 1977. 2. 332-333.). E naphoz sok közmondás is fűződik, melyek egyaránt a hideg idő beköszöntésére utalnak. Azt tartják, hogy aki ezen a napon szalmakalapban jár, attól nem kell tanácsot kérni; a füvet, amit Szent Györgykor a kalapáccsal sem lehetett a földbe visszaverni, most harapófogóval sem lehet feljebb húzni (SzhSz. 2. 343.). Október hónaphoz sokféle időjóslás kapcsolódik, de viszonylag kevesebbet lehet valamelyik naphoz kötni. Penavin Olga így foglalja ezeket össze: „Ha száll az ökörnyál, hosszú ősz lesz. Amilyen az időjárás októberben, olyan várható márciusban. Ha fúj a hideg szél, enyhe lesz január. Ha októberben még zivatarok vannak, hideg, szeles tél várható. Ha meleg a hónap, hideg lesz február. Ha könnyen lehullik a levél a fákról, enyhe tél várható. Ha nehezen válik el a levél a fától, kemény lesz a tél. Sok hernyó pusztítja a fákat jövőre, ha bőven marad levél a gyümölcsfákon. Ha másodszor virágoznak a fák, hosszú őszre van kilátás. Ha sok a kemény magú gyümölcs, a tél hosszú és kemény lesz" (1983. 126.; 1. még FG. 1864. 195.). November 11. Márton. Tápén (Csongrád m.) úgy vélik, ha ez a nap esős, akkor nem lesz fehér karácsony. Ez a nap határozza meg, hogy milyen lesz a tél (Bálint Sándor 1980. 311.). Ha Márton napján Hosszúhetényben (Baranya m.) leesik a hó, azt tartják, hogy Márton fehér lovon jött. Egyben azt is jelenti, hogy hosszú télre lehet számítani (Boda, Baranya m. Berze Nagy János 1940. 293.). A Bánátban azt mondják, 584