A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALASSA Iván: Hagyományos időjóslás, időmágia Magyarországon a 18-20. században

E néhány példa mellé egész sort lehetne még elhelyezni, különösen, ha a hiedelemmondákat is segítségül hívnánk, de jelzésnek ennyi is elegendő annak érzékeltetésére, hogy a korai magyar, a germán, szláv és a középkori hitvilág egyes elemei miképpen jelentkeznek többek között az eső, jégeső gerjesztésében és elhárításában (bővebben MNL. garabonciás, táltos címszó és ott további irodalom). Idővarázslás Csaknem kizárólag esőkérésre, illetve a vihar, zivatar, jégeső és villám elhárítására vonatkozó eljárásokat, könyörgéseket ismerünk, de ezekkel sem foglalkozott összefoglalóan és kellő mélységben még tudományszakunk. Itt most, mint a fentiekben is, csak néhány adatot sorakoztatok fel. A magyar nyelvterületen nagyon gyakori a száraz, eső nélküli időszak, sőt az aszály is. Ezen imádsággal, a katolikus pap vezetésével a határba történő kivonulással kísérelnek meg segíteni. Lészpeden, Pusztinán (Moldva) a mezei kereszteknél imádkoznak. A bukovinai székelyek ilyen imát mondtak: Áldd meg! Add a bőséget a földre! Édes Istenem! Locsol' meg, öntöz' meg A határunkat! A búzaföldeket! Hogy mijjen, mint a beton! Óh, jó Istenem! (Kakasd-Andrásfalva. Erdélyi Zsuzsanna 1976. 203.) A gyermekvilág költészetében is megmaradt néhány esőt kérő versike: Ess, eső, ess, Hónap délig ess! Búza bokrosodjon! Zab szaporodjon! (Dömötör Tekla 1981. 201.) A népdalok között is nem egy olyat jegyeztek fel, mely Istenhez fohászkodik csendes esőért. Ezek közül a legismertebb a Hortobágyhoz kapcsolódik: Kiszáradt a tóbúl mind a sár, mind a víz, A szegíny barom is csak a pásztorra níz. Istenem, Teremtőm, adj egy csendes esőt, A szegíny jószágnak jó legelőmezőt. Varázsló eljárások is szép számmal kapcsolódnak az eső megindításához. Olyanokat is ismerünk, melyek az áldott állapotban lévő asszonyokhoz kötődnek. A Feketekörös-völgyében, ha három várandós asszony megfürdik a Körösben, akkor rövidesen megindul az eső (Györffy István 1916. 83.). A moldvai magyaroknál feljegyezték, hogy ha egy terhes asszony vedrét, csuporját beásták a forrásba, akkor 9-10 nap múlva megeredt az eső (Dömötör Tekla 1981. 200.). A víz az ilyen varázslatokban nagy szerepet játszott. Háromszéken egy keresztet eresztettek a patakba és rövidesen megindult az eső (Balázs Márton 1942. 113.). A Temesközben fürösztötték a kakasokat. Vistán (Kolozs m.) az aratókoszorút valaki a fejére tette és azzal járta be a falut s minden háznál vízzel leöntözték (Dömötör Tekla 1981. 200.). Biharban, ha valaki a sarlót beviszi a szobába, akkor az nagy esőzést okoz aratáskor (Ethn. 6. 201.). Az eső, mint Isten áldása, illetve elmaradása Isten büntetéseként szerepel a Bibliában, továbbá a vihar és a jégeső. „Isten az esőnek Atyja" (Jób. 38. 25-28.). és „...fordítja azt vagy áldásra vagy büntetésre". Ézsaiás próféta szerint: „Az Istennek nagy 576