A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALASSA Iván: Hagyományos időjóslás, időmágia Magyarországon a 18-20. században

m. Berze Nagy János 1940. 3. 330.) és még sok más településről, lényegében az egész magyar nyelvterületen ki lehet mutatni (Veszelszki Antal 1799. 32.; FG. 1860. 63.). A napfogyatkozást is időjóslásra használják fel. 1803: „...vaknap és hold után, jeges havak hullanak a' levegőből" (Fábián József 137.). Ipolyi Arnold szerint (1854/1929. 2. 11.) a napfogyatkozást kékköves harmat és nagy esőzés követi. Kiskanizsán (Zala m.) ilyenkor nagy esőzés megindulását ehhez a jelenséghez kötik (KKSz. 188.). A nap nagy ritkán kettősen látszik vagy cimborája van, ebből esőre (Szolnok, Szanda, Nógrád m.), illetve rossz időre következtetnek (Hajdúház. Herman Ottó 1914. 634.). Ezzel a hiedelemmel magam is találkoztam az abaúji Hegyközben. Úgy tartják, hogy olyankor, ha a hold és nap egyszerre van az égen, nem szabad vetni. Ilyenkor azt mondják: két nap van az égen (Balassa Iván 1964. 74.). Egy Bars megyei (Kistöre) kasznár írta erről 1824-ben: „Én a' jó érett rostált búzát mindég hold fogytán vetettem, és igen vigyázok, ne sint duo liminaria in horizonté, hogy két világosság ne legyen az egén, az az: ha a' holdnak újsága van, akkor dél után sohase vetettek, mert dél után már holdat látni lehet, ha pedig fogytán van a' hold, akkor reggel soha sem vettetek, mert reggel még lehet látni a' holdat. Nem-is terem üszögöm a jó kalászban..." (MGB. 1. 199.). Ugyanebből a megyéből (Máriacsalád) 1846-ban (MG. 933.) éppen az ellenkezőjét javasolják: „...egészséges magot vessünk a jól megművelt földbe, s akkor midőn az égnek két fény, azaz hold és nap látható...". Az égitestek között a holdból történő időjóslás jelentős helyet foglal el. A neve uráli eredetű hó 'hónap' szóból fejlődött -d kicsinyítőképzővel, őrizvén annak az emlékét, amikor a hónapokat a holdváltozások alapján számolták (TESZ). A hold a gabonatermelésben úgy is, mint esőjósló, de változásainak idején, mint bizonyos munkakezdet meghatározója is szerepel. Ha a holdnak udvara van, akkor esőre lehet számítani, amikor szarva felfele mutat, akkor száraz idő következik (Klézse, Moldva. Bosnyák Sándor 1980. 27.). Hasonlóan igyekeznek a változó időjárást kifürkészni a csíki (Kristály Balázs 1895. 118.) és a háromszéki székelyek is (Balázs Márton 1942. 113.). A kalotaszegiek is a hold udvarát esőjelzőnek tartják (Jankó János 1892. 189; Kós Károly 1985. 39.). Szamosháton (Egri, Szatmár m.) csapadékot reméltek, ha a holdnak vára (udvara) mutatkozott, illetve nagyon sárga színű. Amikor a hold már délután feltűnik, akkor aligha kerülhető el a negyvennapos eső. Világos, tiszta időt vártak, ha tisztán, fényesen mutatkozott, viszont ha mindkét szarva lefele görbült, akkor az eső rövidesen megérkezett (SzhSz. 1. 243., 388389). Mezőkövesden (Borsod m.) így vélekedtek: „...eső lesz, mert be van kanyarodva a holdnak a csücske - mert ha ki van az újhold, akkor nem lesz eső" (Fél Edit 1993. 218-219.). A Hajdúságban a felhővel körülvett hold: hideget, esőt jövendöl, éppen úgy, mint amikor karikák határolják. Az újhold 3-4 napján a holdsugarak elsötétülése ugyancsak esőt jelent (Ethn. 6. 406.). Békésen úgy tudják, hogy az újholdkor esett eső egész hónapra megmutatja annak mennyiségét. A sárga holdudvar esőt, a fehér hideget, a piros szelet jósol. Amikor a szarva felfele áll, akkor száraz, amikor lefele, nedves napok következnek (P. Madár Ilona 1983. 832.). Kiskunfélegyházán a hold udvarának nagysága a következő nap feltámadó szél erejét jövendölte (Ethn. 17. 231.). Bálint Sándor (1980. 443.) Szegeden részletesen leírta a hold időjósló szerepét: „A Holdnak van udvara, azaz karikája és szarva. A holdudvar lehet kisebb, nagyobb. A nagy udvar szelet jelez. Ha kicsiny, akkor eső nem várható. Ha a szarva lefele áll eső lesz". Laskón (Baranya m.) is a holdudvar nagyságából jövendöltek a csapadékra (Ethn. 48. 77.). A Hegyháton (Vas m.) a hold udvara ugyancsak esőt jósolt (Nagy József 1892. 70.). 572