A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALASSA Iván: Hagyományos időjóslás, időmágia Magyarországon a 18-20. században

Marhát, ha legyek nagyon csipkednek, Futnak és bőgnek a tehenek, A nap szokás ellen éget, Én mindenkor apámtól hallottam, Eső készül, s nem igen csalódtam. (Balázs Márton 1942. 112.). A Szamosháton (Egri, Szatmár m.) sok, az előbbiekhez hasonló megfigyelést rögzített (SzhSz. 1. 343.) Csűry Bálint: A macska mosdása esőt jelent, éppen úgy mint amikor az ember napközben álmos vagy fáj a köszvénye. Ha későn jön a csorda vagy a szárazon fürdik a ruca, a giliszták kijönnek a lyukból, a fecskék alacsonyan repülnek, illetve a tyúkok az utcán összeverődnek, a bolhák nagyon ugrándoznak, ugyancsak lehet esőre számítani. A kakas éjfél előtti kukorékolása másnapra csapadékot ígér (SzhSz. 1. 442.), hasonlóan, ha a tyúk a porban fürdik (SzhSz. 2. 414.). Bálint Sándor szegedi feljegyzései is hasonlítanak, sőt sokszor megegyeznek az előbbiekkel: „A nép tapasztalata szerint eső lesz: ha a tyúkok, verebek a porban, galambok a vízben fürödnek, ha bűzlik az árnyékszék, ha nappal álmos az ember, ha a fecskék alacsonyan szállanak, ha dél felől erősen hallik a nesz, így vonatzörgés, ha szemtelenül csípnek a legyek, ha a tyúkok kupolnak, azaz csoportba verődnek, ha az embernek viszket a füle, ha az égő gyertya faggyúja jobban csordul, ha a macska nyalogatja magát, ha fütyül a vízikígyó, ha föllegekbe áldozik a nap, ha nyári éjszakán csillagos az ég, ha a hold szarva lefelé áll" (1980. 463.). Esőt jelent, ha a szamár elhagyja a juhokat; ha a fecskék az ember közelében röpdösnek; ha a levelibéka úgy rekeg, hápog, mint a ruca (Karcag, Nádudvar). Amikor a veréb a porban fürdik, a kakas este megszólal, a légy a marhát nagyon csípi, a macska tűz mellett mosakodik (Balatonmellék). Nádudvaron (Hajdú m.) azt tartják, ha a nap véresen nyugszik le, esőre lehet számítani (1. még Veszelszki Antal 1799. 32.). A háziszárnyasok közül a kakas és a tyúk a legjobb időjelző, de a közeledő földmozgást is megérzi. A kakas rendkívüli időben, elsősorban éjjeli kukorékolása esőt, zivatart jelent. így vélekednek Háromszéken (Ethn. 2. 358.) és a Vas megyei Hegyháton (Ethn. 3. 70.). A Hajdúságban a kakas éjféli kukorékolása időváltozást, felhőt, esőt jövendöl (Ethn. 6. 407.). A kora hajnali kakasszó a szép idő jele az Ormánságban (OrmSz). A tyúkokkal kapcsolatban másféle előrejelzéssel találkozunk Kalotaszegen: „Ha korán elülnek a tyúkok, zivatar vagy nagy hideg lesz a következő éjjel, ha porban fürdenek, állandó szép időt várhatni" (Ethn. 3. 53.). Esőt érez a tyúk, ha kétszer-háromszor felmegy ülőre, majd ismét leszáll (Tárd, Borsod, m. Istvánffy Gyula 1896. 371.). A Szamosháton és a magyar nyelvterület számos más pontján: „Ha a fecske a föld színén repked, annak a jele, hogy eső lesz" (SzhSz. 1. 259.). Amikor magasan repülnek, akkor jó időt lehet várni, de ha szinte súrolják az embert, akkor rövidesen megered az eső. „Erdélyben korai érkezésük korai tavaszt jövendöl, éppen úgy, mint korai elmenetelük Karcagon és Berkaszón korai telet, de ha Mihály napjáig még itt vannak, karácsonyig nem lesz hideg" (Szendrey ZsigmondSzendrey Ákos 1940. 324.). Amikor a verebek berepülnek a szobába, nemsokára megered az eső (Kalotaszeg. Jankó János 1892. 189.). Háromszéken, amikor a verebek a fa hegyibe szállnak szép időt, ha a lombok közé, időváltozást jelent (Balázs Márton 1942. 113.). Amikor a varjú a falu felé tart nyáron, akkor esőt érez (SzhSz. 2. 441.), ha ezt csapatosan teszik télen, akkor igen hideg várható (Debrecen, Báránd, Bihar m.). Amikor a seregélyek nagy csapatba verődve vonulnak az zivatart jelent (Kalotaszeg. Jankó János 1892. 189.). A béka előkelő helyet foglal el az időjárást jelző állatok sorában. Brekegésük esőt jelent: „kérik az esőt" (Hegyhát, Vas m. Ethn. 3. 70.). Kalotaszegen ennek éppen ellen570