A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

KRUPA András: Kétnyelvű népi történetek Bükkszentkeresztről

Buhinka. Vodná baba 9a) Buli buhinki a hodili buhinki kradnúť mrkvu, petrušku a to žrali. Prettim. No a neznali hu hitiť. Ale potom tak hu lapali, hovoria, že viňesli je jenu velku čižmu, a buhinka si šicke dva nohi šťurila do čižmi, ta tak hu znali hisť. Ale že buhinkov viplašili dive svine stade. Ta ottedi sa buhinki ňeňi. Ja som hu nevidel, ta taká, jak opica. Mrkvu kradla aj ovoc de bulo. Lud'om ňebantovala, ňe. Vodná baba ňebula. Vodná baba bula, ale ta len hodila pred luďmi v noci a čapkala, tancovala. Ňič (nepodala), len tancovala, jak išli lüde, tak tancovala, čapkala si. Ta keď bul sam človek ta se bal. Ale keď buli, večmi buli, tak se ňebali, bo lepši šli do vodnej babi. Ale čim lepši šli, ta, vodná baba, tim baba išla ďalej. Neznali hu dohoňiť. Ona len tancovala a šla, čapkala. 9b) Buhinka csak buhinka vót mindig. Ez olyan szólás vót, azt hiszem, magyarul meg szlovákul. Hát ez járt lopni sárgarépát, mrkvát, petrezselymet, almát, körtét, szilvát, amit talált a házak körül. Hat beletették. Egy nagy csizsmát kivitték, és beledugta a lábát, mind a kettőt. Úgy tudták megfogni. No aztán gyöttek a vaddisznók, aszongyák, hogy vaddisznókat telepítettek ide, hat az meg kizavarta a buhinkákat. Azóta nincs. Vodna baba, hat azt említem, nem is sok van belőle. Hat a vodna baba hat csak vót vagy nem vót. Hat sok ember azt mesélte, hogy vodna baba előttük ment. Mentek haza a munkábul, és mán este vót, vizes vót a talaj, hat táncolt előtte valami asszonyféle. Nem lehetett kivenni pontosan. Előttük táncolt, és ahogy ők mentek, ő is úgy táncolt és tapsolt magának. De hiába közeledték akkor vodna baba(-/), de nem tudták utolérni. Mer ha ők mentek gyorsabban, akkor a vodna baba még gyorsabban! 10a) Ešči to take dávne o tih buhinkoh. No o buhinkoh to tak hovorili, tuto od edni druhej starej ženki som čula, a to hodili dakedi do Miškolca do, no, železnici robiť peši prez hori. A bulo to na enim mesťe tak na v lesu, čo taki mlaki buli, taká voda, mlaki. No a že išol jeden šuhaj tam ať v noci sam. A on ide, ide, a tam, de te mlaki buli, vtedi tam tancovali pekne osobi hole, hole osobi. A on se zlekol, hi že a se keel nazad vrátiť, hat že to. To tam trebalo prejsť preš tu, ten most a vtedi kcel se vrátiť. A vtedi jedna stará buhinka stala o pre neho, a ta take prsa mala, že čo hitila, tak si preš pleca prerutila. A vtedi podala, že ňemože isť nazad. A musel isť medzi devčata a on tam potom neznal, že čo se s ňim pohodilo, len ráno se zbudil pod jednim krakem. No pred sebou stal a ráno se budil pod jednim krakem. Tak to bulo. No to bula ta vodna baba, čo te cicki si prerucovala. A to tak hovoria, že to vždi pri vode bulo. Take, take zle. Hat to je nejedno, vodna baba? To to jedno je: aj vodna baba, aj buhinka. 10b) Hát a buhinka az meg olyan vót, hogy ugye itt van az ipartelep, Miskolc szélén, a vasgyár, és akkor hát jártak. Ugye régen nem volt buszközlekedés, vonat sincsen innen, mert itt, a hegyek között nincsen vonat, és akkor jártak gyalogszerrel ugye a férfiak dolgozni. És volt, amikor ugye hát éjjel tízkor hagyta abba a munkát, és jött éjjel haza, vagy úgy hajnalba mán hatra mán menni kellett. Akkor mán négykor indult ugye, sötétbe ment a fiú. És akkor egyszer úgy volt, hogy egyedül ment egy fiatalember, és egy ilyen mocsaras területen kellett neki átmenni, oszt úgy is hívják ottan, hogy Csepelygős, hogy ott mindig vízforrás volt. És akkor hogy azt látta először — azt el is felejtettem szlovákul mondani, hogy — ilyen kellemes zenét észlelt, hogy ilyen zene ütötte meg a fülét, és hogy ekkor... No takú peknú hudbu počul. És akkor ő megállt, és akkor azt látta, hogy ott, a tó rétjén, mocsaras részen, ott, egy kör szép lány táncolt, de mind meztelen lányok, hát ilyen, mint a sellők, ugye, csak hát farkuk nem volt, de lábuk volt, táncoltak. És annyira megijedt, hogy vissza akart fordulni. És akkor, mikor vissza akart fordulni, azon az úton, ahogy jött, akkor egy olyan öreg buhinka, no, ilyen vízi banya, ilyen vízi szörny útját állta, és nem engedte. És hogy oly nagy melle volt annak a nőnek, ezt mindig mondták ezek az öregek, hogy hát így a vállán át tudta vetni a cicijét. Hát úgy mondom, ahogy hallottam az öregektől. Nem azért. És hogy akkor ő nem tudja, hogy hová tűnt, fiú, úgy, mintha eszméletlen lett-e volna. Nem tudja, hogy hova tűnt, csak hát nem engedték ugye visszamenni. Csak reggelig eszméletlen volt, reggel eszmélt magához egy bokor alatt - ijedtébe. 502