A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

VIGA Gyula: Az erdőbényei kőipar néprajzi vonatkozásai

4. kép. Az erdőbényei Kossuth-szobor A lakóház egyes kőelemeit a kőfaragók készítették, de meg kell jegyeznünk, hogy ezek újabb jelenségek és nem is általánosak a bényei építkezésben. Az ajtó- és ablakke­retek (collbank), csakúgy, mint a verandák faragott kapiterköwex - adatközlőink szerint - városi hatásra jelentek meg a két világháború közötti időszakban. Hasonlóan a 20. századi településképben jelentek meg nagyobb számban a faragott kapuoszlopok, keríté­sek, kerítésoszlopok és -takarók. Faragtak követ a kutak építéséhez, járdákhoz, pincék burkolásához. A vidék szakrális emlékei között jelentős számban vannak jelen a bényei kőfara­gók út menti keresztjei. Rácz Andornak három keresztje áll Gadnán, egy Baskó és Sima között. Gál Bertalan keresztjei - két-két darab - Bodrogkisfaludon és Rakamazon áll­nak. Bár hasonló módon talán felderíthető lenne a többi kőfaragó út menti keresztje is, meg kell jegyeznünk, hogy azokból meglehetősen kevés készült csupán. A helybeli kő­469

Next

/
Thumbnails
Contents