A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

VIGA Gyula: Az erdőbényei kőipar néprajzi vonatkozásai

3. kép. Feszület a Mulató-hegyen A kőtechnika produktumai az egész településképet befolyásolták: nem csupán a lakóházak, pincék, egyes gazdasági épületek készültek kőből, hanem a vízlevezető árkok fedőlapjai, ereszcsatornák kivezetései, kerítések, kapuoszlopok, padok, virágtartók és még számos tárgy, készítmény, amelyek organikus egésszé formálódtak az erdőbényeiek előző generációinak kezén. A kőanyag kínálta formák, méretek, arányok mindmind sajátos módon járultak hozzá az egykori mezőváros arculatának kialakulásához. A kőbányászok és kőfaragók generációi maguk formálták meg környezetüket: részben az elődöktől örökölt formákban, részben pedig hozzátéve ahhoz saját készségüket, tudásukat, tehetségüket. A jobb formájú macskafejű kövekből választották ki a káposztáskövet: ezt használták fel a legyalult, betaposott káposzta lenyomására a konzerválás során. A riccerek andezitből is faragtak káposztásköveket: a téglány formájú tömbök rövidebb végein egyszerű bemélyített horony segítette a kő megfogását. 468