A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SÁRKÁNY Mihály: Nyitott szemmel. Környezet és kultúra, ahogyan Gunda Béla látta

árusok, medvetáncoltatók, olasz foghúzók adatokban gazdag bemutatásában nehéz felismerni az ökológiai elemet, ha csak a keresletet nem azonosítjuk az ökológiai niche-vel, amitől a szerző tartózkodott.

24 A másik ilyen írás a gereblyék „kulturális ökológiáját" taglalja a Kárpát-medencében. Voltaképpeni tárgya annak bemutatása, hogy egyes gereblyeformák elterjedése, átadása-átvétele nem véletlenszerű, hanem a gazdálkodás módjától függ, s alkalmat ad a szerzőnek, hogy áttekintést nyújtson a térség gereblyeformáinak megoszlásáról. Egyetlen gereblyeváltozatról, a nagyméretű tarlógereblyéről állapítja csak meg, hogy elterjedése a domborzati viszonyok szerint alakult, azaz a síkságok és enyhe lankák eszköze, meredek lejtőkön, hegyoldalakon nem alkalmazható. Gunda Béla azonban körültekintőbb tudós volt annál, hogy ezzel beérje. A Nyugat-Európában is csak viszonylag későn, a 18. század második felétől adatolható eszköz megjelenését sem ökológiai tényezőkre vezeti vissza, hanem a gabonatermesztés kaszás aratással párosult kiterjesztésére a nagybirtokokon, s ebből következően a hatékonyabb eszköz iránti igényre - azaz a gazdálkodás történetileg kialakult változatára.

25 A kulturális ökológia fogalmának ilyen könnyed használata meglepő, hiszen korábbi tanulmányaiban Gunda Béla igen világosan felvázolta elképzeléseit a kultúra különböző oldalainak egymáshoz, valamint a természeti környezethez fűződő viszonyáról, miként azokról a következményekről is, amelyek mindebből a kultúra terjedésének vizsgálatára vonatkozóan adódnak. így a kultúra integrációja és az etnikai csoportok alakulása közötti viszonyt tárgyaló tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy „A megismerés csak akkor érhető el, ha állandóan figyelembe vesszük, hogy minden kultúrában megvannak az összefüggéseknek azok az alcsoportjai, amelyek magukban foglalják az ember és a természet, az ember és az ember, a most és az akkor kapcsolatait. Tehát egy bonyolult integrációs hálózatba a bevezető utakat kell megtalálnunk."

26 A kulturális javak áramlásáról írva másutt hasonlóképpen arra a következtetésre jutott, hogy döntő szerepe van a gazdasági és társadalmi tagoltságnak, amely még egy etnikumon belül is befogadóképesség és készség eltéréseiben jelentkezik, s úgy véli, emellett figyelemmel kell lennünk a természeti tényezőkre, a meglevő tradíciókhoz való ragaszkodás erejére, különféle okokból adódó etnikai sajátosságokra is.

27 Ezek a lehetőségeket mérlegelő, a jelenségkör sokszínűségére rávilágító megfogalmazások inkább segítik a megismerést, mint felváltásuk egy, a túlhasználat során elkopó kategóriával. Ám mint a gereblyék esete és Gunda Béla egész kutatói gyakorlata mutatja, számára egyetlen kutatási stratégia sem jelentett királyi utat az igazsághoz, s a kulturális ökológiában is bizonyára inkább serkentő ideát, nem pedig valamiféle mindent magyarázó módszert látott. A mellérendelő szemléletmód elismerése annak, hogy különböző jelenségcsoportok és összefüggéseik egymás melletti, különböző perspektívákban történő vizsgálata egyaránt fontos lehet, nagymértékben megkönnyítette Gunda Béla számára, hogy megértéssel közelítsen igen eltérő elméleti törekvésekhez. 24 Az ökológiai niche ideája, amit elég szerencsétlenül gyakorta fülkének fordítanak (képzeljük el a képzavart, pl. mocsár, mint fülke), s talán a politikai szóhasználatban diszkreditált élettérrel volna magyarul visszaadható, éppen a vándorló mesteremberek tekintetében úgy látszik mozgatja a képzeletet. A romák európai elterjedése kapcsán szintén felmerült az a megfogalmazás, hogy a gazdaság niche-iben (ebben az összefüggésben lehetséges fordítás a hézag) helyezkedtek el (Stewart, M. S. 1993. 20.). 25 Gunda B., 1992., különösen 157-158. 26 Gunda B., 1963. 10-11. 27 Gunda B., 1958. 575. 431