A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SÁRKÁNY Mihály: Nyitott szemmel. Környezet és kultúra, ahogyan Gunda Béla látta

NYITOTT SZEMMEL Környezet és kultúra, ahogyan Gunda Béla látta SÁRKÁNY MIHÁLY Alig hiszem, hogy a magyar néprajzkutatók körében bárki is akadt volna, aki ér­deklődési körének szélességét tekintve Gunda Bélához mérhető lenne, aki annyi témá­ban gazdagította volna eredeti kutatásokkal és meglátásokkal ezt a tudományt, mint ő. A kulturális ökológiára vonatkozó nézeteiről, illetve azzal kapcsolatba hozható tanul­mányairól szólva ezért nem vállalkozhatom többre, mint gondolkodása egyik irányának követésére. Ez az irány azonban, úgy látom s remélem, hogy ezt a véleményt meggyő­zően alá tudom majd támasztani, meghatározó volt egész kutatói habitusára nézve és felfedezni valót kínált számára élete végéig. A magyar néprajztudomány történetéről írva Gunda Béla fontosnak tartotta hang­súlyozni, hogy a „tárgyi" néprajz kutatói természettudományi szemléletet hoztak tudo­mányunkba a szaktudománnyá válás időszakában, mint a geográfus indíttatású Hunfalvy János, a természetbúvár Herman Ottó, a pályáját ugyancsak geográfusként kezdő Jankó János, valamint utóda a Néprajzi Múzeumban az a Bátky Zsigmond, akit Gunda Béla leginkább tanítómesterének tekintett. 1 Ennek a ténynek a felemlegetése nem lehetett vé­letlen az ugyancsak természettudományi felkészültséggel is bíró Gunda Béla részéről, mint ahogyan bizonyára nem volt véletlen a pontos növény- és állatrendszertani nevek megadása sem közismert növények és állatok megjelölésére egyes tanulmányok címé­ben, mint a napraforgó vagy a tengeri malac. 2 Utalás volt ez egy termé­szettudományinak tekinthető attitűdre, amelyről elmondható, hogy jellemzője egyfelől a vizsgált jelenségek alapos, sokoldalú, különféle meghatározottságukban való és tudo­mányos előítéletektől is mentes szemügyrevétele, mintegy az önmagukért való megis­merésükben, megértésükben lelhető öröm, másrészt az ismeretek összerendezésének, osztályozásának, gondolatnyalábokba összefogásának, törvények hatálya alá vonásának intellektuális élvezete, amint a lehetőségeket 1887-ben a geográfiáról szólva Franz Boas összevetette. 3 Ez az alapállás pedig - tehetjük hozzá - magában rejti az egyes jelenség­körök egymástól elkülönített, eltérő módszerekkel történető tanulmányozásának eshető­ségét. A beállítódás mellett a földrajzi és egyéb természettudományi tanulmányok anyagukban is alapot kínáltak arra, hogy Gunda Béla figyelme kulturális ökológiai té­mákra, kérdésfeltevésekre terelődjön. Mi a kulturális ökológia? Erre a kérdésre úgy adhatunk a legszerencsésebben választ, ha a fogalmat alkotó Julián H. Steward elgondolásából indulunk ki. Számára a fogalom módszertani segéd­eszköz a kulturális fejlődés eltérő folyamatainak a magyarázatához. Egy kultúrán kívüli tényezőhöz, a természeti környezethez való alkalmazkodás módjából, technikai és társa­dalomszervezeti sajátosságaiból következteti ki az egyes kultúrák magját alkotó legfőbb 1 Gunda B., 1956. 5-6.; Gunda B., 1978. 7-9. 2 Gunda B., 1968b.; Gunda B., 1969. 3 Boas, E, 1887. 641-645. 427

Next

/
Thumbnails
Contents