A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SÁRKÁNY Mihály: Nyitott szemmel. Környezet és kultúra, ahogyan Gunda Béla látta

NYITOTT SZEMMEL Környezet és kultúra, ahogyan Gunda Béla látta SÁRKÁNY MIHÁLY Alig hiszem, hogy a magyar néprajzkutatók körében bárki is akadt volna, aki érdeklődési körének szélességét tekintve Gunda Bélához mérhető lenne, aki annyi témában gazdagította volna eredeti kutatásokkal és meglátásokkal ezt a tudományt, mint ő. A kulturális ökológiára vonatkozó nézeteiről, illetve azzal kapcsolatba hozható tanulmányairól szólva ezért nem vállalkozhatom többre, mint gondolkodása egyik irányának követésére. Ez az irány azonban, úgy látom s remélem, hogy ezt a véleményt meggyőzően alá tudom majd támasztani, meghatározó volt egész kutatói habitusára nézve és felfedezni valót kínált számára élete végéig. A magyar néprajztudomány történetéről írva Gunda Béla fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a „tárgyi" néprajz kutatói természettudományi szemléletet hoztak tudományunkba a szaktudománnyá válás időszakában, mint a geográfus indíttatású Hunfalvy János, a természetbúvár Herman Ottó, a pályáját ugyancsak geográfusként kezdő Jankó János, valamint utóda a Néprajzi Múzeumban az a Bátky Zsigmond, akit Gunda Béla leginkább tanítómesterének tekintett.

1 Ennek a ténynek a felemlegetése nem lehetett véletlen az ugyancsak természettudományi felkészültséggel is bíró Gunda Béla részéről, mint ahogyan bizonyára nem volt véletlen a pontos növény- és állatrendszertani nevek megadása sem közismert növények és állatok megjelölésére egyes tanulmányok címében, mint a napraforgó vagy a tengeri malac.

2 Utalás volt ez egy természettudományinak tekinthető attitűdre, amelyről elmondható, hogy jellemzője egyfelől a vizsgált jelenségek alapos, sokoldalú, különféle meghatározottságukban való és tudományos előítéletektől is mentes szemügyrevétele, mintegy az önmagukért való megismerésükben, megértésükben lelhető öröm, másrészt az ismeretek összerendezésének, osztályozásának, gondolatnyalábokba összefogásának, törvények hatálya alá vonásának intellektuális élvezete, amint a lehetőségeket 1887-ben a geográfiáról szólva Franz Boas összevetette.

3 Ez az alapállás pedig - tehetjük hozzá - magában rejti az egyes jelenségkörök egymástól elkülönített, eltérő módszerekkel történető tanulmányozásának eshetőségét. A beállítódás mellett a földrajzi és egyéb természettudományi tanulmányok anyagukban is alapot kínáltak arra, hogy Gunda Béla figyelme kulturális ökológiai témákra, kérdésfeltevésekre terelődjön. Mi a kulturális ökológia? Erre a kérdésre úgy adhatunk a legszerencsésebben választ, ha a fogalmat alkotó Julián H. Steward elgondolásából indulunk ki. Számára a fogalom módszertani segédeszköz a kulturális fejlődés eltérő folyamatainak a magyarázatához. Egy kultúrán kívüli tényezőhöz, a természeti környezethez való alkalmazkodás módjából, technikai és társadalomszervezeti sajátosságaiból következteti ki az egyes kultúrák magját alkotó legfőbb 1 Gunda B., 1956. 5-6.; Gunda B., 1978. 7-9. 2 Gunda B., 1968b.; Gunda B., 1969. 3 Boas, E, 1887. 641-645. 427