A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
KILIÁN István: Ismeretlen képversek a 19. század második évtizedéből Gyöngyösről
A kereszt vízszintes szárán: Jobb oldalon: Crux Christi mecum. Bal oldalon: Crux mihi refugium. A négysoros vers szövege tehát így hangzik: Crux mihi certa salus! Crux est, quam semper adoro! Crux Christi mecum! Crux mihi refugium! Hasonló mágikus betűkeresztet Lepsényi István gyűjteményében találtam. Ez a versszerző jegy is kapcsolatba hozható a mágikus költészettel. Lepsényi azonban egy kettős keresztet képezett ki a MUNERA MITTE DEUS szavaiból 37 . A kereszt fölső és alsó vízszintes szárán, a kereszt függőleges ágán is jobbra vagy balra, lefelé vagy fölfelé ugyanaz a sor olvasható ki. Itt azonban a kereszt négy ágán négy különböző fohászt lehet találni. A kiindulási pont a kereszt középső pontjába írt nagy C betű. Jelentése mind a négy fohásznak egyszerű. A függőleges felső ágon található szöveg magyarul így hangzik: A kereszt az én üdvösségem. Az alsó ágon egy másik fohász: a kereszt az, amit mindig imádok. A víszintes jobb oldali ágon ez olvasható: Krisztus keresztje velem (maradj), a bal oldalon pedig: A kereszt az én menedékem. A rafináltan megszerkesztett vershez a szerző apró négyzetekre osztotta a kereszt alaprajzát, s ezekbe másolta a megfelelő betűket, s ezáltal nemcsak egy rácsszerű képet hozott létre, hanem a sorokkal azt is bizonyította, hogy olvasni nem a hagyományos módon, balról jobbra, felülről lefelé haladva kell, hanem a szöveg olvasását a centrumból kell kezdeni. Az első sor SULASASALUS vagy a második sor: LASATASAL vagy a harmadik SATRTAS szavai semmit sem mondanak az olvasónak. A verset tehát a kereszt középpontjából kell elkezdeni. Hasonlít ez a vers a Lepsényi gyűjteményben található cubus centralishoz, amely csak egyetlen szót tartalmaz: Jesus 38 : S sus susus SUSESUS SUSEJESUS SUSESUS SUSUS sus s 37 Kilián 1980. 22. 38 J fö7/á«1988. 155. 409
