A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

KILIÁN István: Ismeretlen képversek a 19. század második évtizedéből Gyöngyösről

ISMERETLEN KÉPVERSEK A 19. SZÁZAD MÁSODIK ÉVTIZEDÉBŐL GYÖNGYÖSRŐL KILIÁN ISTVÁN Az európai képvers rövid története Az európai képvers legalább négyezer éves történetre tekinthet vissza. Krisztus előtt 1700 táján keletkezett az úgynevezett Phaistos diszkosz, amelyen spirál alakban olvashatunk hieroglifikus jelekkel írt szöveget

1

. A képírás vagy hieroglifikus írás már önmagában hordja a képzőművészet és az irodalom kapcsolatát, hiszen az írás képszerű s maga is képes esztétikai élményt nyújtani, a különféle jelekkel leírt, elrendezett, képileg is megfogalmazott információ pedig kombinált, azaz képzőművészeti és irodalmi jellegű esztétikai élményt jelent nézőnek, olvasónak egyaránt. A hieroglifa szerzője a jeleket természetesen úgy igyekszik egymás mellé, egymás alá helyezni, hogy a képek együttes hatása is nyújtson a látvány erejével, esztétikumával szépélményt. A görögség volt a hagyomány folytatója is. A rhodoszi Szimmiasz a Krisztus előtti negyedik század utolsó negyedében tojás, szárny, kétélű bárd,

2 Theokritosz pánsíp

3

, a krétai Dosziadisz oltár alakú verset készített

4

. A kései latin költészetben Optatianus Porfyrius, Nagy Konstantin udvari költője jelentkezett ezután ezzel a műformával. Ő oltár, pánsíp, víziorgona alakú képverssel lepte meg olvasóit. Geometrikus (négyzet alakú) költeményeiben pedig több, úgynevezett mezosztikon figuráiét rejtett el. Ez a műforma kiemel több betűt a sorok szövegéből, s ezek a kiemelt betűk adnak valamilyen ábrát. így többek között olvashatunk, láthatunk tőle görög khi és rho alakú mezosztikont is, amely köztudottan Krisztus nevének első két betűje

5

. A verssorok ugyanúgy mint bármely más versnél egymás alatt helyezkednek el. Venantius Fortunatus (310-393) többek között készített olyan verset, amelyben az előző sor egy szótagú zárószavával kezdődik a következő sor.

6 A magas szintű „technikákkal" dolgozó költők sorát természetes tovább lehetne folytatni Alkuinnal, Josephus Scotusszal, Hrabanus Maurusszal és másokkal, akik nemcsak a vers mondanivalójára, tartalmára ügyeltek, hanem annak a formai, képi megjelenésére is. Két képzőművészetet, a rajzot és a festészetet kapcsolták össze az irodalommal. A későbbi századokban tehát a költészet nagyon sok mesterségbeli tudást igénylő feladattá vált. A verselméletek szerzői arra is törekedtek, hogy a látvány erejével, vagy a rejtés titokzatosságával késztessék az olvasókat az alaposabb gondolkozásra, a gyors, hevenyészett olvasás feladására. így jöttek létre az akrosztikon, a mezosztikon, a 1 Higgins, Dick: Pattern Poetry. Guide to anUnkown Literature. State of New York Press. 1987. 2., 4. Ernst, Ulrich: Carmen figuratum. Geschichte des Figurengedichts von den antiken Ursprüngen bis zum Ausgang des Mittelalters. Böhlau Verlag Köln-Weimar-Wien 1991. 29. 2 Higgins 1987. Ernst 1991. 59-74. 3 Higgins 1987. 5. Ernst 1991. 74-82. 4 Ernst \ 991.86-90. 5 Ernst 1991. 98-142. 6 Ernst \99\. 143-147. 391